1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A babéziózis kacifántos és elég alattomos betegség. AZ, hogy az Imizol kezelésre látványosan jobban lett, indirekt módon is bizonyítja, hogy jó volt a feltételezett diagnózis. A kérdés az, hogy közben készültek-e laborvizsgálatok, vannak-e vér eredmények? Ez ugyanis nagyon fontos, mert igazából ezzel lehet a betegség lezajlását nyomon követni, illetve azt figyelni, hogy milyen mértékű volt a vörösvérsejt pusztulás, és milyen a regenerációja. Fontos tudni azt is, nem alakult-e ki heveny veseelégtelneség, ami sajnos gyakori szövődménye a betegségnek. Beszéljék ezt meg feltétlenül a kezelőorvosával!
Kedves László! A biokémiai vizsgálatok jó része elvégezhető humán laborban is (vércukor stb.), de az autoimmun betegség diagnosztikája abszolute fajspecifikus, próbálkozni sem érdemes vele. A vérkép meghatározásban szintén nagyon jelentős eltérések vannak. Összeségében nem ajánlom, mint ahogy mi sem végzünk humán vérvizsgálatokat. Üdvözlettel Dr.Szaniszló Ferenc
Kedves Gazdi! Ellenőrizni kell a hasnyálmirígy működését (vérvizsgálattal), valamint a cica pajzsmirgyhormonszintjét, mert ezek is gyakori okok. Üdvözlettel Dr.Szaniszló Ferenc
A sebre Betadint kellene ecsetelni, de érdemes lenne megmutatni egy állatorvosnak pontos diagnózishoz. Lehet, hogy egy tályog, amit idegen test behatolása, például drót szúrása okozott, de nem zárható ki egy korábbi fertőzés tünete sem.
Sok a kérdés, de kevés a konkrétum. Az, hogy egy állatorvosnak ez volt a véleménye, még nem jelent semmit. Lehetséges az a diagnózis is, amit a kolléga felállított, de lehet, hogy tévedett. Az autoimmun betegségek (amelyek nem fertőzőek, hanem speciális allergiás problémák) egyre gyakoribbak, de ezt megfelelő vizsgálatokkal (tesztekkel) igazolni lehet, vagy ki lehet zárni. Nem elég csak kimondani, be is kell bizonyítani. Azt javaslom, keressenek fel másik állatorvost is, és alaposan vizsgáltassák ki a kutyájukat.