1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A koordinációs problémának több okozója is lehet, többek közt szervi eredetű, vagy hiánybetegség is, amit az egyetem orvosai tudnak alapos vizsgálatok során kideríteni.
Sajnálom, hogy ezt kell írnom, amit most írni fogok, de erről a problémáról az ég világon semmit nem lehet mondani látatlanban. Az egyetlen ötletem az, hogy próbálják elvinni egy másik, esetleg jobban felszerelt (vagy nagyobb) rendelőbe, ahol van lehetőség pl. megröntgenezni, vagy laborvizsgálatokat csináltatni, esetleg infúziót kapni.
Ha nem lettek volna a cicával már állatorvosnál, akkor azt tanácsolnám, hogy mielőbb vigye el. Így, hogy ezen már túl vannak, okosat nem nagyon lehet mondani. Ha a kollégám is csak "gyanút" tudott megállapítani és semmi biztosat, akkor nem tudok ehhez mit hozzátenni. Azt hogy evett-e a döglött egérből, vagy sem, nem lehet tudni. Ettől kezdve bármi elképzelhető és annak az ellenkezője is. Legyenek türelemmel és szorgalmasan hordják vissza kezelésekre amíg nem lesz jobban!
Nehéz így megmondani a halál okát, de mindkettő okozhatta... A másik kutyussal viszont nem várnék 2 hetet, mutassa meg hamarabb állatorvosnak!
Meg kell még szokniuk a változást, át kell állniuk az új helyzetre.