1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gazdi! Elképzelhető, hogy vírusos papillómák, esetleg valamilyen autoimmun betegség. Csak szövettani, vagy citológiai vizsgálattal lehetne biztosat mondani. Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc
Kedves Gazdi! A kullancsokat minél hamarabb el kell távolítani. Amennyiben bizonytalan a kullancs eltávolítását illetőleg, inkább bízza azt állatorvosra, aki szakszerűen elvégzi a műveletet. Amennyiben mégis megpróbálja otthon, mindenképp használjon speciálisan ilyen célra kialakított eszközt (kullancscsipesz vagy kullancs-eltávolító kanalat) és annak segítségével húzza ki a parazitát a kutyából!
Kedves Fábián Gergely! Leírása alapján nehéz a pontos diagnózist felállítani... eldönteni pedig nem lehet, hogy melyik kollégának van igaza... Azt javasolnám, hogy mutassa meg egy a kisállat ortopédiában jártasabb állatorvosnak (klinika, kórház, szakrendelő).
Kedves Kovács K! Ha csak alkalmanként fordul elő, nincs baj. Azonban sok kutyabetegség kezdetét is hányás jelzi, így pl. a legtöbb mérgezést, az urémiát, a bélcsavarodást stb. de ezeket nem szabad összekeverni a természetes hányással! Ez utóbbit például egyszerűen gyomorsav túltermelődés is okozhatja. Ha a kutya naponta többször hány, és a sűrűn ismétlődő hányási tünetekhez járulékosan csatlakoznak a felsorolt betegségek egyéb jellemző tünetei is, akkor feltétlenül vizsgáltassa meg állatorvossal!
A "kondicsepp" feltehetőleg kisállat-kereskedésekben kapható hígított Jolovit lehet, ami meglehetősen jó összetételű vitaminkészítmény. Ásvanyianyag pótlására magas kalcium tartalmú kiegészítést lehet adni, amire elegendő lehet a szépiaváz is, ha a madarak hajlandók fogyasztani. Gyümölcsöt keveset esznek, de egy-egy almaszeletkét és zöldeleséget (pázsitfű, gyermekláncfű, libatop, stb. levele) hetente pár alkalommal lehet felkínálni. A legtöbb fa ága alkalmas ülőrúdnak, kerülendők az enyves, vagy csersavas fafajok. Rágásra a legalkalmasabb a vastagabb fűzfaág, költéskor fészekanyagnak a vékony ágakat bontják rostokra és hordják be. A 6-8 hónapos rózsásfejű tojó már ivarérett, de nem tenyészérett, ami azt jelenti, hogy odút feltenni, költést serkentő vitaminkészítményeket használni 10-12 hónapos kor előtt nem érdemes.