1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ez elég veszélyes dolog! Állatpatikákban kaphatók olyan spray-k (keserűspray például), amelyek rossz ízük miatt megakadályozzák a rágcsálást! Persze erőspistával is lehet próbálkozni, csak elég furán nézne - és érződne - ki a lakásban, amint bekennek minden vezetéket a piros pasztával.
Valószínűleg nem mosod át elégszer a kvarchomokot, mielőtt vízcserét hajtasz végre. Minimum tízszer jól át kell mosni a terrárium kvarchomok aljzatát és akkor ez a probléma nem fordulhat elő.
Nem hiszem, hogy nősténynek nézné. Egyszerűen csak szexuális ingert vált ki belőle az új jövevény. A jelenség egyébként gyakori az állatvilágban, nem csak hím fajtársra irányulhat, hanem pl. a gazdikra (kutyáknál) vagy berendezési tárgyra is. Megoldás lehet, ha külön teszzük őket vagy ivartalaníttatjuk az idősebb hímet.
Elképzelhető, hogy veleszületett probléma. Ha rohangál, akkor szerintem nincs ok aggodalomra. Arra kell figyelni, nehogy elkezdje rágcsálni magának a lábát! Ez akkor szokott előfordulni, ha egyáltalán nem érez a beteg lábbal.
A kérdés első részére válaszom (asszisztencicám szavait idézve:)): "Násztáncot jár!" A nyuszival valószínűleg továbbra is próbálkozni fog, de természetesen eredménytelenül, azaz "szaporodásra képes utód" nem fog születni, hiszen ez csak azonos fajú állatok párzása esetén történhet meg. Ha nem alakul ki a "békés" egymás mellett élés a t. malackák és a nyuszi között, akkor jobb lenne mindenkinek, ha külön ketrecbe, esetleg látó- és szaglótávolságba helyezné át őket. A nyuszi ivarát a pénisz jelenléte vagy hiánya esetén lehet megállapítani, ami nem egyszerű feladat és némi szakértelmet igényel. Pl. egy állatorvos valószínűleg meg tudná állapítani.