1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Igen, célszerű külön tartani, elkerülendő, hogy a másik zavaró hatása miatt az anya esetleg elpusztítja kicsinyeit. Ez a kannibalizmus egyébként a nem megfelelő tartási körülmények között is gyakori.
Az általad leírt elváltozások a viszonylag ritka bőrbetegségek közé tartoznak. Fiatal kutyák mély, gennyes bőrgyulladása (juvenilis acne) a neve. Előfordulhat azonban, hogy szőrtüszőatkák elszaporodása okozza ezeket a göböket. A fentebb említett kórkép hátterében a fokozott faggyútermelés miatt a szőrtüszők nyílásainak eltömődése áll. Ez jó körülményt teremt a gennyes folyamatok kialakulásához. Ezeket gennykeltő baktériumok okozzák. Az állatorvos által felírt gyógyszerek megfelelőek, talán visszatérő jellegéből adódóan esetleg szükséges lehet antibiotikum szedése szájon át. Ha sikerül esetleg valamelyik göb tartalmát kinyomni, érdemes lenne ezt a tartalmat mikroszkóp és persze az állatorvosod segítségével megvizsgálni a fent említett esetleges szzőrtüszőatkásság kizárása végett.
Kölyökkorában mindenképpen kell még legalább kétszer, háromszor féreghajtani, aztán negyedévente. Otthon is végezhetik, állatorvostól vásárolható vagy receptre állatpatikában kiváltható készítménnyel. Súlytól és kortól függően szoktuk eldönteni, hogy pasztával vagy tablettával "féreghajtunk". Sajnos menhelyekről kihozott álltnál nagyon gyakori pl. a szopornyica, de a parvovírusos bélgyulladás is. Ezért menhelyi kutyust csak 1-2 hét elteltével szoktunk oltani (amikorra kiderül, hogy biztosan nem lappang semmiféle fertőző betegség az állatban!!) illetve esetleg szérumot szoktunk adni neki. Ha tényleg bágyadt, nem eszik/nem iszik, csak fekszik és hasmenése is van, akkor azonnal álaltorvoshoz kellene vinni, mert ha valamelyik súlyos vírusos fertőző betegsége van, akkor órákon is múlhat az élete. Ha nem erről van szó, legfeljebb megtettek egy "potya" utat, de nyugodtan alszanak éjszaka!
Kisrágcsálóknak nagyon sok fertőző (és egyéb) betegségük van, amik sajnos gyorsan elhulláshoz vezetnek. Szóba jöhet még táperedetű mérgezés is. Ez is gyakorinak számít. Extrém esetben férgesség is okozhat elhullást, bár én még ezzel nem találkoztam, de ez nem jelent semmit. Féreghajtani mindenképp célszerű a kisemlősöket is! Főleg, ha észrevették, hogy férges volt az elpusztult malac. Állatpatikákban kaphatók szájba cseppenthető készítmények. Itt tájékoztatást adnak az adagolásról és az árakról is, ezt én most sajnos nem tudom...
Fontos lenne tudni, hogy mióta tart ez a probléma. Születésétől fogva, netán csak napok-hetek óta jelentkezik ez a dolog? A bélsárürítés zavara adódhat pszichés alapon, a gerincvelő végső szakaszának sérülése, gyulladása, legrosszabb esetben daganata során. A bepisilésnek szintén sok oka lehet: gerincvelő működészavara, mechanikai elzáródásból származó vizeletürítési rendellenesség, veleszületett probléma, hormonális zavar. Mivel írta, hogy éjszakánként pisil be, megvizsgálhatnánk azt a tényt, hogy mikor történik az etetés, ahhoz képest mikor és hányszor viszik le a kutyust a kis- és nagydolgát elvégezni. Elképzelhető, hogy csupán ennek az apró problémának a rendezésével megszűnik az éjszakai bepisilés és bekakálás... Pontos diagnózishoz mindenképpen szükséges lenne ismerni a pontos kórelőzményi adatokat, a fizikális vizsgálat, a laborvizsgálatok eredményeit.