1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Sajnos nem tudok használható választ adni, talán valami dajkapókféle hímje lehet. Próbáljon infót szerezni pókokkal foglalkozó tenyésztőktől.
Kedves Gazdi! Pedig mindenképp meg kellene oldani, hogy egy állatorvos is megvizsgálja a kutyát. Próbáljanak meg ismerősöktől is érdeklődni, esetleg kérjenek halasztott vagy részletfizetési lehetőséget a rendelőben.
Igen, a nagyfokú vérvesztés sokkot okoz. Az érdaganat megrepedése nem valószínú az ijedtségtől. Ha kisfokú vérnyomás emelkedés ezt kiváltja, akkor az a daganat már egyébként is a kifakadás határán állt. Sajnos a hemangiómák többnyire már csak ekkor kerülnek diagnóztizálásra, mert míg fejlődnek, semmi problémát és fájdalmat nem okoznak. Sajnálom a kikskutyát.
Kedves Gazdi! Erről a témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk: Mikor lehet "utcára vinni" a kiskutyát? Egy kiskutya általában a 4. oltás után két héttel lesz teljesen védett a legfontosabb fertőző betegségekkel szemben, de ez függ az állatorvos által alkalmazott oltási sortól is (mindenképp őt kérdezze erről). Ez fontos időszak egy kiskutya számára - úgy szocializáció, mint szobatisztaság szempontjából - ezért ha megoldható, kizárólag olyan helyre vigye a kölyköt, ahol viszonylag kis kockázat mellett ismerkedhet a világgal (olyan területre, ahol biztosan nem találkozik idegen kutyákkal és azok ürülékével). Az úgynevezett kutyapelenka is jó szolgálatot tehet, hogy a lakásba egy bizonyos helyre ürítsen a kiskutya, bár az erről való átszoktatás valószínűleg további türelmet igényel majd.
Nem hiszem, hogy a féreghajtó okozta volna, annál inkább a táp. Próbáljanak rizses-főttcsirkemelles mixet adni nekik, plusz macskáknak való probiotikumot (pl. Diarsanyl, Probicol-H), ha nem javulna 1-2 napon belül, akkor mindenképpen mutassák meg állatorvosnak.