1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A fotó alapján nehéz megítélni (tehát elsősorban azt javasolnám, mutassák meg állatorvos kollégának), de szerintem az egy tumoros folyamat (bár így messziről még kullancsnak is tűnhet...).
A csókák közt ivari dimorfizmus nem jelentős, a nemek közt némi méretbeli különbség van. Az ilyen madarak ivari beazonosítását különféle DNS vizsgálati módszerek segítik. Magyarországon a csóka (Corvus monedula) eszmei értéke 50.000Ft, mentését, rehabilitációját szakmai szervezetek, állatkórházak végzik. Megjegyzendő- magánszemély általi tartása természetkárosításnak számít. A hazai madárfajok közül a dúvadnak minősülő szarka, szajkó és dolmányos varjú tartása lehetséges, az idevonatkozó előírások betartásával.
Állatpatikában kapható többféle készítmény, ami ivóvízbe, eleségbe keverhető és enzimatikusan gátolja a plakképződést a fogakon. Érdemes lenne kipróbálni őket.
Ha nem használja a lábát és fájdalmat jelez, akkor mindenképpen vigye el állatorvoshoz. Szükség lenne röntgen- és ultrahangos vizsgálatra (legalább...).
A madár színe sárgaarcú, fahéjszárnyú égszínkék opalin. Azaz egy igen összetett színezetű mutáció. A színhez kötődően nem fehér, vagy barna a viaszbőr, mint a legtöbb tojónál, hanem kékes, ami később többé kevésbé kávébarnába fog váltani. Vagyis a madár, a viaszbőr színe, valamint a fej és csőrforma alapján tojónak tűnik.