1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Hiába látta a cicát eddig 2 állatorvos, ha nem jutottak vele el odáig, hogy legyen biztos diagnózis. Pedig e nélkül nem lesz érdemben semmi változás, marad az egyik napról másikra való kicsit jobbá tétel. Azt, hogy kihez kellene fordulni, így nem könnyű megmondani, de mindenképpen olyan állatorvoshoz, aki jól ért a macskákhoz (kisállatokhoz), és van ezen a téren sok-sok tapasztalata. Az is tény, hogy ha mégis találnak valakit, akihez el lehetne vinni, ismét sok vizsgálat vár a cicára. És persze ez pénzbe (esetleg sok pénzbe) is fog kerülni. A szüleinek kell eldönteni, hogy mit akarnak, mit tudnak, ill. mit tehetnek meg. Nem írta, hogy hol laknak, így nehéz ajánlani helyeket, ahová lehetne fordulni. Általánosságban azt tudom írni, hogy Budapesten a SZIE ÁOTK klinikáján talán kiderülhetne, hogy mi a valós problémája a cicának.
Száj-garatüregbe bele kellene nézni. Ha az és a vérlabor is rendben van, akkor a probléma inkább pszichés/viselkedésbeli. Úgyhogy mindenképpen keressen fel egy állatorvos kollégát...
Kedves Petra! Én inkább azt javasolnám, hogy ne tegye ki a hosszú repülőútnak (költöztesse a barátjához). Az utat egyébként a cicák (relatív) jól szokták bírni, bár ez egyedi, az állat természetétől is függ...
Üdvözlöm! A kép alapján szerintem darakór! ez egy egysejtű parazita. Akvarisztikai üzletekben vegyen darakór elleni szert és emeljen a hőmérsékleten!
Ha egyéb tünet nincs, ami betegségre utalna(borzolt tollazat, pihegés, hasmenéses széklet), akkor az ülőrudak cseréjével, különböző magasságokban elhelyezésével érdemes próbálkozni. Az ülőrúd vastagsága minimálisan akkora,hogy a madár legfeljebb 2/3 részben érje át az ujjaival. Más rúd inkább 1/3 részben átérhető, vagy vastagabb legyen. Ezzel a stabil kapaszkodás, a karmok megfelelő koptatása és a lábujjak tornáztatása is megoldható. A rúd anyaga lehetőleg természetes faág legyen, aminek rágcsálása csőrkoptatásra is megfelel. Mivel a madarak a lehető legmagasabban szeretnek éjszakára felülni, így az egyik ág a kalit tetejéhez közel legyen elhelyezve. Ha ennek ellenére még mindig csőrrel kapaszkodik éjszakánként, akkor nem az ülőrudakban volt a hiba. Egyéb tünet híján, egy sajátos, de ausztrál papagájoknál nem túl ritka szokása alakult ki.