1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A kígyók természetes viselkedése a rejtőzködés,az ideális terrárium pedig az, ahol ezt megteheti. Ha eszik rendesem akkor nagy gond nem lehet vele, lehet hogy csak egy félénkebb példány.
Üdvözlöm! Az elevenszülők igénylik a sót. Egy 60 literes akváriumba nyugodtan 2-3 evőkanállal kell beletenni. A só nélkül a darakor és a baktériumos rothadások sajnos megjelennek. Az akváriumot sósavval fertőtlenítse ki és a berendezéseket főzze ki.
Mivel a hatóanyaga ugyanaz, mindegy, melyik készítményt választja. Folyamatosan adható kedvencének.
A pontos diagnózist a műtét után végzett szövettani vizsgálat fogja megmondani. Nekem is hasonló a véleményem, mint a kollégának, és a képlet eltávolítását javasolom...
A nagysándor hímeknek mindkét lábukra szükségük van a párzáshoz. Egy esélyt adhat neki a következő szezonban, de kicsi az esélye a sikeres párzásnak. Ha valamelyik ülőrudat deszkával helyettesíti, az elősegítheti a stabilabb megtámaszkodást, de ennek leginkább akkor van sikere, ha a tojó lábhibás. Amennyiben fűtetlen helyen tartották a madarakat, lábujj, lábfej hiány oka lehet elfagyás, melyre a sándorpapagájok érzékenyek.