1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A kép sajnos nem érkezett meg így annak alapján nem tudom eldönteni hogy milyen féreg lehet. Általánosságban egy megfelelően elvégzett laboratóriumi parazita vizsgálat kimutatja hogy vannak-e férgek vagy nincsenek.Ha vannak akkor szükséges a féreghajtás,különben nem.Figyelembe kell venni azt is hogy a szabadban a kikerült bélsárra más ízeltlábúak - pl legyek - is lerakhatják petéiket ami azt a látszatot keltheti hogy azok a kutyából ürültek.
Ivartalanittatni sosem késő, elképzelhető sajnos, hogy marad a rossz szokás, de jó esettel az is elmúlik, és nem lesz ilyen szagos!!! Kandúrpara: az ivartalanítás >> Kandúr macska ivartalanítása - videón >>
Szinte bármilyen faág megfelel. A nagyon gyantás(pl. fenyő), vagy nagyon csersavas (pl. dió) ágakat érdemes kerülni. Túl nagy röpde nem létezik, a méretnek a lehetőségek szabnak határt. Ha a későbbiekben több madár is a röpdébe kerül, így ezt érdemes a tervezéskor figyelembe venni. Egy-két pár hullámosnak elég egy 100x50cm alapterületű 60-70cm magas kisvolier. A röpde legyen védett északról, illetve az uralkodó szélirány felől, a madarak ne legyenek kitéve tűző napsütésnek, eső elöl, ha akarnak el tudjanak húzódni. Ha egész évben a szabadban marad, legyen megoldható a fagymentesítése, de legalábbis ne legyenek tartós fagynak kitéve, ivóvíz mindennap álljon rendelkezésükre.
A leírás alapján valószínűleg a prosztatából ürül a vér. Az antibiotikum+C-vitamin kezelés a prosztata gyulladása esetén hatásos, egyébként átmenetileg tesztoszteron termelést gátló hormontabetták 1 heti adásával fél évre megszüntethető a vérzés. Végleges megoldást az ivartalanítás jelenthet.
A vérzés oka meg van (a prosztatában), de a kérdéseire sajnos nem lehet érdemben válaszokat adni. Mindenképpen maradjon szoros kapcsolatban az állatorvosokkal, akik eddig kezelték, és bízzon bennük.