1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A teknősöknél az étvágytalanság általában betegség jele, amely sok esetben aluszékonysággal (bágyadtsággal) párosul. Mindenképpen javasolt szakemberrel (állatorvossal) felvenni a kapcsolatot, aki a fizikális vizsgálat és a kórelőzményi adatok tükrében diagnosztizálni tudja az esetleges elváltozásokat, kórképeket. A megfelelő kondícióban lévő állatok a külső hőmérséklet kedvező vagy kedvezőtlen irányú változásait érzékelni tudják, így a külső hőmérséklet csökkenésére aktivitásuk és így anyagcseréjük intenzitásának lassulása következik be. A teknőstartás sarkalatos pontja egyébként a teleltetés, amely a megfelelő szaporodási ciklus beindítását célozza. Ezzel kapcsolatban azt kell ismerni, hogy azok az egyedek jutnak csak a téli nyugalmi periódusba, amelyek elegendő zsírszövet-tartalékkal rendelkeznek, külső és belső élősködőktől mentesek és megfelelően előkészítették őket erre a fázisra. A teknősök EKG-vizsgálatával lehet eldönteni azt, hogy a kérdéses egyed elpusztult vagy csak a téli nyugalmi periódus állapotában van.
Úgy tudom, a vedlések alkalmával kinő az elvesztett láb. A hőmérséklettel kapcsolatban tudni kellene pontosan, hogy milyen rákfajról van szó és ez milyen körülményeket kedvel. Ezt az állatkereskedésben - jobb esetben - meg tudják mondani.
Biztonságosabb külön tenni őket, mert ha zavarja az anyát a másik nőstény, akkor akár a kicsiket is bánthatja (kannibalizmus!) és talán a másik nőstény is agresszív lehet velük szemben.
Sajnos nem tudom megmondani, lesz-e baja, mert ez függ a megevett mennyiségtől is. A növény egyébként mérgezőnek számít.
Epilepsziának tűnik. Állatorvoshoz kell menni vele, hogy elkezdhessék a megfelelő gyógyszeres kezelést. És sajnos az epilepsziának súlyos következménye is lehet!