1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Igen, szükséges teleltetni a megfelelő fejlődése és egészsége érdekében! Ez egyébként sokszor a görögtekik tartásának az egyik nagy nehézsége.
A hideg idő beálltával természetes környezetben ezek a teknősök is telelnek (torpor állapotba kerülnek). Fogságban csak akkor fontos teleltetnünk őket, ha szaporítani szeretnénk teknőseinket. A görögteknősök a szabadban október közepétől, a következő év áprilisáig telelnek. A teleltetésre otthoni körülmények között biztosítsunk egy kb. 50x50x50 cm-es ládát, amit kibélelünk nyirkos avarral. A ládát elhelyezhetjük a kertben, egy kb. 1 méter mély gödörben vagy a házban, egy hűvös (4-10 °C-os) helységben. Nagyon fontos, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 10 °C fölé, mert felgyorsulhat az állatok anyagcseréje és ez a szervezet teljes kimerülését, akár halált is okozhat. Teleltetés előtt egy héttel fejezzük be az állat táplálását, hogy tápcsatornája kiürüljön. Tavasszal, teleltetés után, mikor ébresztjük, fürdessük meg langyos vízben, majd adjunk neki vizet. Kicsit később kezdjük el az etetését is.
A vadászgörény védőoltásainak az ára az oltóanyag típusától és a beavatkozást végző állatorvosi rendelőnkénti áralakulástól függően 2000 Ft-tól 4000 Ft-ig terjedhet. De vannak olyan oltóanyagok, amelyeknek az ára kétszerese is lehet az előzőknek. Olvass tovább! Mit tegyek, ha a vadászörén felpuffadt? Milyen esetben kell a vadászgörény bűzmirigyét kivetetni?
Létezik ilyen megoldás az ivarzási tünetek elnyomására, de csak a vadon élő állatoknál vagy az állatkerti vadaknál alkalmazzák. Ez a beavatkozás nem számít ivartalanításnak, csak időleges megoldást jelent a "problémára". A legjobb tudomásom szerint nincs ilyen beavatkozás a kedvenceknél Magyarországon.
A legtöbb rövidorrú kutyánál előfordul az eléggé intenzív könnyezés. Ez amiatt van, hogy a könny nem tud elfolyni a könnycsatornán keresztül az orrüregbe. Így a belső szemzugnál összefutva onnan kicsöppen és ott marad a szemkörüli szőrzeten és ráncokban, a levegőn megbarnul. De előfordulhat, hogy kötőhártyagyulladása van látható gennyes, ödémás elváltozás nélkül (pl. mycoplasma fertőzés, enyhébb lefolyású, idült, tüszős kötőhártyagyulladás, stb.) Az állatorvos biztosan meg tudja állapítani, hogy mitől lehet ez nála.