1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Nem jellemző, hogy herélnének, azt az elérhető állatorvostól kellene megkérdezni egyáltalán vállalja-e. Azzal is számolni kell, hogy utána az agancs sem lesz a régi. Sokkal kézenfekvőbb lenne odaadni egy vadasparknak, mielőtt még rájön az erejére és -akár játékból is- sérülést okoz. A szarvas, a kecsesség és jóság jelképe
A páratlanul maradt madár jelenléte lehet zavaró a másik pár életében, de ezt csak a gyakorlati tapasztalat fogja igazolni, vagy cáfolni. Érdemes lenne egy új tojót vásárolni, vagy a páratlan hímtől megválni. Utóbbit persze akkor, ha zavarja a megmaradt párt. Rács mögött, avagy hogyan ne tartsunk otthon hullámos papagájt!
Egy ilyen képlet egy tengerimalacon sok minden lehet: atheromától kezdve, daganatig bármi, így mindenképpen mielőbb egzotikus állatorvoshoz kellene vinni. Sok helyen lehet részletfizetést kérni, vagy kölcsön kérni ismerősöktől. Ezt otthon egész biztosan nem lehet ellátni, és idővel fájdalommal fog járni, esetleg kirágja magát azon a részen. Mivel még pici a duzzanat, ha megfelelő orvos végzi a műtétet, akkor jó eséllyel teljesen felépül.
Sajnos én sem tudok túl sok biztatót mondani. Mindenképp orvosi diagnózis kellene az okokat illetően. A gyorsan fejlődő futómadaraknak nagyon sok "A" és "D" vitaminra, jó minőségű kalciumra és a beépülést elősegítő foszforra van szükségük. Ezeknek a kúraszerű adagolásával lehetne próbálkozni.
Ezt a kérdést így a távolból nem lehet megítélni! A legjobb az lenne, ha mindent a helyi kezelő állatorvosával beszélnének meg, ő látta, ő kezelte, neki van feltételezett vagy már biztos diagnózisa (a szövettani vizsgálat eredménye sok mindent meg fog magyarázni). Sajnos ez a folyamat (a csomó) akár rosszindulatú is lehet, de már önmagában azzal is helyi keringési zavart idéz(het) elő, hogy nyomja a környező ereket. A meglévő gyógyszerit mindenképpen kapja egyelőre, és ebben változtatást csak a kezelőorvosával együtt (vele megbeszélve) tegyenek!