1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Jó kérdés! :) Engem is mindig megráz az autóm. Nem tudom, mit lehet tenni ellene. De a kutyám nem szokott feltöltődni a keféléstől. Fémkefével szoktam. A cicák esetében lehet, hogy másfajta (pl. nem műanyag?) kefével kellene őket ápolgatni...
A görögteknős védett állat. De gyakran tartják akár egyedül is. Depresszióba nem fog esni. Nagy figyelmet kell szentelni az optimális etetési és tartási körülmények kialakítására (kalciumellátás, teleltetés, stb.), hogy egészséges, hosszú életet élhessen. Így a tartásával kapcsolatban a kisállat-kereskedésekben személyesen érdeklődjön.
Feltétlenül vidd el állatorvoshoz! A leírtak alapján ékszerteknősödnek A-vitamin hiánybetegsége van, ez okozza a szemhéjak állandó zárva tartását. A teknős, ha nem látja a táplálékot, akkor nem indul be nála a táplálékfelvételi refelex, ennek következménye a hetekig tartó éhezés, legyengülés, ami akár a teknős pusztulásához vezet. Az állatorvos A-vitamin injekció adásával visszafordítja a hiánybetegeség miatti szemhéjelváltozást kiváltó folyamatot, a teknős újra láni és táplálkozni fog (feltéve, hogy még nem gyengült túlságosan le). Az ékszerteknős ragadozó állat, szükséges lenne bizonyos időközönként élő csigákkal, kishalakkal táplálni őt, így megfelelő mennyiségű vitaminokhoz, ásványi anyaghoz jutna és nem alakulnának ki nála a különböző hiánybetegségek. A páncélerősítő és a szárított kukac kizárólagos etetése kiváltó oka lehet a fent említett bántalomnak.
Kan kutyák mellé inkább egy szukát javasolok harmadiknak. Ugyanis két kutya is egy falkát alkot. Ha még egy kan kutya érkezne a családhoz, végeláthatatlan konfliktusok sora alakulhat ki, fajtától függetlenül. Ha szuka kutya mellett döntene, teljesen mindegy, hogy melyik fajtát választja. Inkább olyan kutyát válasszon, amelyik legközelebb áll a szívéhez. Nem lesz köztük rangsorvita. A rangsor kialakulásban sok szerepet nem játszik az állatok ivartalanított mivolta.
Igen, előeshet, de ez főleg nagyobb ütés, rázás, baleset hatására történhet meg. Kedvesen piszkálni, vakarászni, simogatni szabad, persze nem a szemét, hanem a kutyát magát. Attól nem fog előesni a "gülü szeme".