1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Fogalmam sincs, találgatni meg nem szeretnék. Jó lenne legalább egy képet látni róla (több irányból, közeli, élethű felvételt esetleg, 3D) vagy esetleg személyesen bemutatni a madarat egy kompetens állatorvosnak. Amúgy lehet, hogy sérülés vagy daganat, stb.
Vörös színű macskáknál a szájszélen, valamint a szemhéj bőre és a kötőhártyája találkozásánál jelentkező barnás-feketés színű elváltozás nem tekinthető kórosnak. Ez teljesen természetes jelenség. Viszont ha gyulladásos jellegű elváltozások és duzzanatok is vannak ezeken a területeken, akkor állatorvossal ki kell vizsgáltatni. A Provera nevű készítményt macskáknak a tüzelési tüneteket elnyomására adják általában. A gyógyszer mellékhatásai szerteágazóak lehetnek, mivel egy nemi működésre közvetlenül ható, hormontartalmú készíményről van szó, körültekintőbben kell eljárni a hosszú távú adagolásnál. Az ivartalanítást javasolnám az Ön macskája esetében is, ha a későbbiekben nem akarnak tenyészteni vele.
Lehet, hogy kezdődő A-hypovitaminózis idézi elő a szemvakarást teknősödnél. A görögteknős növényevő, de bizonyos vitaminok és aminosavak felvétele miatt táplálékának 1-5%-ban tartalmaznia kell állati eredetű eledelt (csiga, rovarok, főtt tojás stb.) is. Ennek hiányában alakulhat ki pl. az A-hypovitaminózis nevű betegség, ami a szem mirigyeinek elfajulását eredményezheti és eleinte a szem dörzsölésével később a szemhéjak állandó zárva tartásával jár. Vidd el állatorvoshoz teknősödet, aki szakszerű vizsgálat után meg tudja mondani, hogy tényleg a fent említett betegségről van-e szó vagy esetleg más áll a háttérben. Az A-hypovitaminózis a kezdeti szakaszban jól gyógyítható.
Ha lakásban volt eddig, akkor nem lehet. Kint tartani csak úgy lehet, ha fokozatosan szoktatjuk hozzá az állatot (legjobb fiatal kortól), mert a hirtelen időjárási változások súlyos betegségekhez vezetnek!
Nyugodtan kimehet pórázon sétálni, akár póráz nélkül is, de én azért félteném. Hisz lakásban lakott addig, eltévedhet, megverhetik... Nem fog megzakkanni sem a plusz élményektől. Az oltások meglétét az állatorvosukkal célszerű egyeztetni, hogy a kijárós cicáknak való oltásai (pl. veszettség elleni) is meglegyenek!