1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kutyáknál is igen változó, hogy meddig van fogamzóképes ivarzási ciklusuk. Azt csak az adott tüzelés vizsgálatával lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szuka még foganhat-e idős kora ellenére, vagy sem. Az általános állapotra való messzemenő következtetés levonását is nagyon nagy merészségnek tartom, hiszen ennél azért jóval bonyolultabb a kérdés. Alapos kivizsgálással és laborvizsgálatokkal sokkal többet lehet megállapítani egy idős kutya egészségi állpotáról, mint egyéb módon. Egyébként is javasolt a 7 évesnél idősebb kutyák esetében 6 havonta szűrővizsgálatokat végeztetni, hogy meg lehessen előzni a bajt. Különösen javasolt azon szukák alapos szülészeti kivizsgálása és a tüzelések figyelése, hosszának regisztrálása, amely állatok sohasem ellettek. Ezeknél ugyanis az időskori méhgyulladások előfordulásának esélye nagyobb.
Sok, rendszeres ápolást igénylő kutyafajtát, mint amilyen az uszkár is, ajánlatos minél hamarabb kozmetikába vinni, hogy alkalmazkodjon a körülményekhez - nyírás, fürdetés, szárítás, stb. -, így a későbbiekben jól fogja viselni ezeket, amely tény nem elhanyagolható mind kutya, mind gazdi számára. Tehát, amint a kiskutya megkapta minden, szükséges oltását (kb. három hónapos korára) már lehet kozmetikára vinni. Ami a nyírás intervallumát illeti, az egy uszkár esetében - függetlenül a korától és amennyiben azt szeretné, hogy a fazonját ne veszítse el - kb. másfél hónap.
A karomban futó ér sérülése esetén a karomágy fokozottan érzékennyé válhat, így mindenképpen azt javaslom, hogy ne kozmetikushoz, hanem állatorvoshoz forduljon.
Kutyákat 1/4 évente kell féreghajtani és érdemes olyan tablettás készítményt kérni, ami "kombinált", tehát többféle féregtípusra is hatásos! (Egyébként egy ideje az évi egyszeri féreghajtás (pl. veszettségoltáskor) kötelező lett.)
Háromféle váladék ürülhet a kiscicából: vizelet, bűzmirigyváladék vagy bélsár. Mindegyiknek jellegzetes szaga van, bár a vizelet ilyen fiatal cicánál nem biztos, hogy szagos, és ürülhet az öröm hatására is. Javaslom, hogy próbáljon mintát gyűjteni és esetleg bevinni egy rendelőbe. Elméletileg egyik sem veszélyes az emberre-gyerekre, de az általános higiénia szabályait mindenkor be kell tartani. Remélem féregtelenítés történt már, mert az igazán veszélyes lehet a gyerekre.