1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A görögteknősök növényevő állatok, elsősorban fűféléket és gyümölcsöket fogyasztanak szívesen, néha azonban állati eredetű táplálékot is fogyasztanak. Mivel az élő eleség összetételét nem ismerjük és fertőzések forrásai lehetnek, inkább a teknőstápokat javaslom kiegészítésként. Fontos, hogy a táp szárazföldi teknősöknek készüljön. Az adagolást pontosan be kell tartani, a túladagolás legalább olyan veszélyes, mint a hiánybetegség. Sokféle táp van forgalomban, én a Sera (Sera Raffy I) és a Tetra (Tetra Reptolife, Tetra Reptosol) termékeket javaslom.
Az ismerőse rosszul tudja. Később is lehet fajtatiszta kölyke a kutyának azonos fajtájú kutyával pároztatva. Sőt tovább megyek. Az is előfordulhat kutyáknál, ha egy tüzelés alatt különböző fajtájú kanokkal párosodik a szuka, keverék kölykök mellett fajtatiszta kölykei is lehetnek.
Távolabb kellene rakni a könnyező pálmát, főleg ha tudja, hogy mérgező. Ha tényleg mérgező, akkor akár baja is lehet.
Ha más egyéb tünetet nem mutat a teknős és mellette élénk, érdeklődő, jó étvágyú, akkor nem hinném, hogy komolyabb baj lenne. Természetesen így vizsgálat nélkül ezt nem lehet korrektül eldönteni, tehát ha komolyan aggódik az állapotáért, vigye el egy állatorvosi vizsgálatra. A kezdeti stádiumban a betegségek sokkal eredményesebben kezelhetők.
Barátnak, játszótársnak tekinti (éppen azért, mert együtt nőttek fel) és nem tudatosul benne, hogy fájdalmas, amit csinál. Valószínűleg kicsi korában is jókat játszadoztak és ő akkor még csak kisebbeket harapdált. Ezért kis legyintéssel, orrakoppintással tudatnám vele, hogy nem örülök, ha engem rág.