1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Csak ivartalanítva javaslom a kutyák együtt tartását. Rokonok közti párosodás esetén sok probléma léphet fel a kiskutyáknál. Hogy mi baja lehetett, azt nem tudom. De az biztos, hogy nem szabad egy kutyának évente kétszer fialni. Ez nagyon megterheli a szervezetét! És a kiskutyák megfelelő elhelyezése is nehézkes. Ajánlom, hogy az összes kutyájukat - fiúkat, lányokat is -ivartalanítsák, és ezt a szomszédoknak is lehet tanácsolni!
:)) Ha megint megnő a "csuha", akkor újból le kell vágni! :) Ha komondor vagy puli, akkor azért úgy is lehet hagyni, csuhástul! És ha koszos vagy büdös lesz, akkor kell csak csuhátlanítani! :) Illetve érdemes tiszta (füves vagy murvás) környezetben tartani, így nem koszolódik annyira, a csuhéja. :)
Leggyakoribb az atkásság, de gombásság, tetvesség és ekcéma is lehet (ez utóbbi nem fertőző). (És persze ezek miatti másodlagos bakteriális fertőzés is előfordulhat.) Mivel gyakran én sem tudom eldönteni, melyikről van szó, kombinált kezelést szoktam alkalmazni. Általában az injekciókat ismételni is kell és otthon is szükséges kezelni. A bőrkaparék-vizsgálat laborára valóban nem olcsó, pár ezer forint, ezért viszonylag rikán kerül rá sor kisrágcsálók esetén.
Ha a csőr túlnövése akadályozza a madár táplálékfelvételét, akkor okvetlenül forduljon állatorvoshoz. A csőr deformálódását állatorvos tudja korrigálni.
A problémát vagy külső-belső élősködők vagy egy fejlődési rendellenesség (francia vedlés) okozza. Az előbbi esetben parazitamentesítéssel orvosolható a probléma, az utóbbi eset sajnos nem kezelhető/gyógyítható.