1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Azt szoktam mondani, hogy amíg nincs meg az első 3, vagy inkább 4 oltása (+10 nap), addig vigyázni kell, mert még nem eléggé védett. Ezután lehet csak utcára, kutyák közé vinni. Saját kertben természetesen sétálgathat. Viszont azt tudni kell, hogy még vakcinázott állat esetében sincs soha teljes (100%-os) védettség! Sajnos ilyen a biológia, a természet, az élő szervezet.
Másfél évesen már szinte veteránnak számít. Valószínű, hogy megöregedett és legyengült szegény. Azért érdemes lenne elvinni állatorvoshoz, hogy enyhítse a fájdalmait.
Szép lassan felfedezik saját maguknak az új terepet. Néha felügyelet mellett nyitva lehet hagyni az ajtót és ilyenkor maguktól felfedező útra indulnak, egyre távolabb a háztól. Egy idő után már otthonosan fognak mozogni az új környezetben. Persze forgalmas út mellett nem engedném ki őket és azért megmaradhatnak bentlakó cicának is, ez sokkal biztonságosabb. Kiengedés előtt mindenképpen be kell oltatni őket!
Ha a testvére már elhullott, az anyukája nem foglalkozik vele és Önök sem tudnak mit kezdeni vele, akkor el kellene vinni egy állatorvoshoz. Lehet, hogy valamilyen betegségben szenved. Szükséges kivizsgáltatni, ha kell, kezeltetni is. Ha nagyon kicsi még, cicatejpótlót tudnak venni bármelyik állateledelboltban vagy állatpatikában, és ezzel lehetne etetni.
A műtéti bealtatás és így a császármetszéshez való bealtatás is nagy szaktudást igénylő, komoly tevékenység, mely teljes embert igényel. Mint ilyet, általában csak olyan orvos vállal fel, aki birtokában van a dolgok mikéntjének és az altatószerek anyaszervezetre, magzatokra gyakorolt hatásával is tisztában van. Vannak bódító és altatószerek, amelyek anyatejjel is választódhatnak. De ezeket császármetszésnél nem alkalmazzuk. Kevés tapasztalattal nem könnyű egy császármetszéssel született almot felnevelni. Mindig azt tanácsolom, hogy a tapasztalt tenyésztőkkel kell beszélgetni, tanácskozni. Sok tenyésztő szívesen segít, tapasztalatból tudom. Az alomnevelés terén talán sokszor többet is tud egy lelkiismeretes, agilis tenyésztő, mint az állatorvos, aki nem tenyészt kutyát. A kiskutyák elhullásának okát csak akkor lehetne pontosan megállapítani, ha boncolást kérnének. Naposkori alombetegségeket és kölyökelhullást nagyon sok tényező előidézhet.