1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Viszket, ezért vakarja-nyalja magát. Ennek több oka is lehet, ilyen például a bolhásság, ekcéma (allergia)vagy egyéb bőrprobléma. Mutassák meg állatorvosnak!
Az az oka, hogy vemhes. Ilyenkor nyugalomra van szüksége. Inkább ne próbálják kivenni, mert ez fölösleges stresszt okoz neki.
Az időjárási körülményeket tekintve szerintem iszonyú melege van! Ha esetleg légkondícionált lakásban van a kutyus vagy mégis kizárható az előbbi varriáció, akkor meg kell mutatni állatorvosnak!
Sajnos az állatmentés kérdése pénzkérdés. Ha van alapítvány, aki elvállalja az ezzel járó tortúrát (pénzkoldulás, adózás, ellenőrzések tömkelege, stb.), akkor nálunk is lesz nonprofit állatmentő. De ehhez az is kell, hogy az emberek támogassák (ne csak az adó 1 százalékával) az ilyen alapítványokat. Nonprofit állatmenőről sajnos nem tudok, olyan állatmentő létezik, akinek a költségeit ki kell fizetnie valakinek. Meg lehet próbálni állatvédő szervezetekkel felvenni a kapcsolatot, hogy tudnak-e ilyenkor segíteni. De általában az az alapvető elvárás, hogy annyit segítsen a megtaláló, hogy vigye be a kutyust. Tény, hogy az lenne a legkényelmesebb és lelkünknek a legmegnyugtatóbb, ha csak telefonálnánk egyet és megoldódna a probléma és így nyugodtan aludhatnánk. De ez még messze van. Nekünk, egyszerű embereknek kell segítenünk a bajba jutott állatokon. Be kell fogadnunk, inni, enni kell adnunk nekik és gazdit keresni, ahol boldogan élhetnek. Én is ezt tettem már sokszor. Más is tegye ezt! "Ments meg egy kutyát, nem éltél hiába!" - szoktam mondani. Az állatkereskedéseket be lehet jelenteni a hatósági állategészségügyi szolgálatnál is (kellene, hogy eljárjanak ilyen ügyekben). Ezenkívül a rendőrségen is lehet és kell feljelentést tenni állatkínzás gyanúja miatt és célszerű minél több állatvédő szervezetet is értesíteni a dologról. Na és persze fel lehet hívni a nagy kereskedelmi TV-adókat, mert általában ez a leghatékonyabb módszer a küzdelemben!
Igen! A témát kimerítő részletességgel körüljárja az alábbi Háziállatos cikk. Ajánlom az elolvasását!