1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A nyálcsorgás lehet valóban fogbetegség jele, ha az nem áll fenn akkor a nyálmirigygyulladás vagy nyálkő jöhet szóba, de azt szintén elég könnyen lehet diagnosztizálni. Ha a nyelés akadályozott és azért folyik a nyála, akkor szóbajöhet ideggyulladás a nyelést beidegző idegeknél, esetleg más általános betegség, pl. veseelváltozás, amely kísérő tünete lehet a nyálzás, étvágytalanság. Tovább és alaposabban ki kell vizsgáltatni őt, vérvétel és esetleg garatröntgen is szóba jöhet. Remélem, azért egy antibiotikumos kezelést kapott! Gondolom veszettségoltása rendben van. Ennyit tudok segíteni így a távolból...
Először a pórázhoz és a szájkosárhoz érdemes hozzá szoktatni. Ezt sétáltatás folyamán érdemes alkalmazni, hogy a kutya kellemes élménnyel kösse össze, az egyébként számára kényelmetlen dolgot. Ha már nem ellenkezik a szájkosár ellen, szépen sétál a pórázon, akkor érdemes kivinni a végállomásra, és az álló szerelvények között sétálni vele. Ha ezt jól tűri, fel lehet szállni egy még nem induló járműre és ott adni neki egy pár szem eledelt vagy virslit. Semmiféleképpen ne várd meg, hogy a vonat elinduljon. Csak szállj föl, meg le, akár egymás után többször is, sétálj vele az ülések között. Ha már ez jól megy, akkor meg lehet várni, hogy a motorokat be indítsák, aztán egy megállót utazni, majd visszasétálni, játszani a kutyussal. Lehetőleg ne egyedül próbálkozz. Ha most szánsz rá egy kis időt és energiát, később várni fogja a kutya, mikor utazhat megint, és nem lesz többé probléma a felszállás. Lényeg a fokozatosság! A kutya mindig egy jó élménnyel tudja összekötni a számára ismeretlen, félelmet kiváltó dolgokat. Sok türelmet és szerencsét a kutyádhoz!
Hét hetes korban véglegesen nem lehet még operálni a befelé forduló szemhéjakat, de fel kell ölteni őket, mert a szaruhártya tartós károsodását okozhatja. Később plasztikai műtéttel végleg meg kell oldani a panaszt.
Lehet, hogy a nem megfelelő alomból kiszálló por okozza a malacka kötőhártyagyulladását. Mindenesetre javaslom, hogy vigye állatorvoshoz, aki majd megvizsgálja a szemét és megfelelő kezelésben részesíti.
A felugrálásról úgy tudja leszoktatni, hogy a térdét kitartva, a kutyát ellöki magától. Ne tartsa a lábát folyamatosan magasan, csak amikor a kutya felugrik. Ha nem hagyja abba mégsem, akkor mindig kicsit erélyesebben lökje el magától. Mindig kísérje egy vezényszó ("nem, rossz, nem szabad!"). A kéz harapdálásával ugyanez a helyzet, csak rá kell ütni az orrára, és közben ("nem, fúj!") paranccsal megerősíteni.