1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A "nyúlás" a serdülőkor jele. Majd hízni is fog. Bolhairtásra tartós hatású cseppeket (FRONTLINE) kell használni és a környezetben is irtani (pl. Insecticide spray), takarítani kell. Az alomtálcás probléma a legtöbb bent tartott cicánál előfordul. Létezik kis, házikó jellegű alomláda is, abból nem tud kikotorni.
A kanárik átlagosan 8-10 évig élnek.
Én is láttam ilyet. Szerintem teljesen normális.
A szemek könnyezése normális, kezelni akkor kell, ha gennyes (tehát fehéres) a csipa. Féregtelenítésre széles spektrumú tablettát (Drontal cat) célszerű használni. Kölyökkorban 2 hetente kell féregteleníteni (ekkor még pasztával) 3-4 alkalommal, majd 1/4 évente, ekkor már tablettával.
Az összeszoktatás általában megoldható, de a legtöbb esetben csak a nagypapagájokkal történik zökkenőmentesen. Ezektől a nagytestű madaraktól sokszor félnek a macskák. És a nagypapagájok könnyebben tudnak védekezni. A legszelídebb, legháziasabb cicákban is feléledhet a vadászösztön. A kalitkában lévő madárban is kárt tudnak tenni, ezért ha a macska fokozottan érdeklődik a papagáj iránt, akkor csak felügyelet mellett legyenek egy szobában.