1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Nagyméretű röpdében a két faj tartható együtt. A fürjek általában a "takarítók" szerepét töltik be, míg a papagájok fent, addig a fürjek a talajon tartózkodnak.
Minden tápra ráírják azt, hogy milyen kortól javasolt az adagolásuk. Tehát ez alapján kell etetni a kiscicát!
A bepisilésről leszoktatni nem lehet sajnos, mert a sok ivás és pisilés a cukorbetegség velejárója! A vércukorszint beállítása elég nehéz feladat. Az állatorvos rendszeresen nézi a cica vércukrát és ez alapján állítja be az inzulinadagot. Emellé lehetne még cukorbeteg cicáknak való tápot is adni, ha elfogadja még ilyen korban a tápváltást.
A kecskeállományok egészségügyi ellátása egy nagyon nehéz, komplex és nagy szakértelmet igénylő dolog. Sajnos így levélben nem tudok kielégítő válaszokat adni, mindenképpen kell keresni egy kecskeállományok menedzseléséhez értő állatorvos kollégát és elkezdeni a közös munkát, ami hosszú időt és sok pénzt is igényel majd. (A kecskének rengeteg a fertőző és nem fertőző (tartás, helyes táplálással kapcsolatos) problémája, betegsége. Ráadásul több állat esetén már állományszinten kell gondolkodni!)
Igazából nem tudom, miért csinálja. Jó minőségű széna, nyuszitáp, rágóka és némi vitamin, valamint ásványianyag-kiegészítő csepp legyen neki és akkor biztos mindent megkap, amire szüksége van. Ja és most tavasszal feltétlenül be kell oltatni myxomatosis (szúnyog terjeszti!) ellen!