1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Lehet, hogy a macskákra hatással vannak a színek, de erre még nem láttunk bizonyítékot. Szerintünk a macskák általában a természetes színekhez vonzódnak - más állatok esetében ezt állapították meg. Embereknél is, egyébként.
A hörcsögöknél sajnos gyakran előfordul, hogy megeszik kicsinyeiket, különösen az első alomnál. Általában az egészen fiatal, 1-2 napos kölykök esnek áldozatul. A kannibalizmus hátterében tápanyaghiány vagy az állatok zavarása állhat, ilyenkor az anya nem érzi magát biztonságban. Az Ön által leírt esetben azt hiszem, tápanyaghiányról nem beszélhetünk, de az előfordulhat, hogy a szülői feladatokban még járatlan anya a napi takarítást is zavarásnak vette. Ilyenkor a stressz miatt az anya elapaszt, tej nélkül a kicsik elpusztulnak. Nagyon valószínű, hogy a kicsik (mivel már 5 naposak voltak) előbb elpusztultak, mint az anyjuk megrágta őket. Azt tanácsolom, a maradék két kicsit a lehető legnagyobb nyugalomban hagyja felnevelni, a következő alomnál valószínűleg az anya nagyobb tapasztalattal rendelkezik majd, és a kicsik gond nélkül felnőnek.
A zöldségek és gyümölcsök etetésénél a legfontosabb, hogy tiszta, vegyszermentes takarmányt adjon állatainak, ezért etetés előtt mindig mossa és szárítsa meg ezeket. Kis mennyiségben egyetlen zöldség vagy gyümölcs sem okoz problémát, fontos azonban kiemelni, hogy néhány zöldség (pl. saláta) nagy mennyiségben akkumulál vegyszereket, ezért ezekből lehetőleg kevesebbet etessen. A saláta kiváltható más zöldségek (pl. répafélék) zöldjével, szénával, kertben szedett fűvel. A gyümölcsök többsége nagy mennyiségben hashajtó hatású, különösen a sárgadinnyével, cseresznyével kell vigyázni, de kis mennyiségben, a takarmány színesebbé tételére ezek is nyugodtan etethetők.
A leírtak alapján valószínű, hogy atkásság van a háttérben és nem allergia. Ha az állatorvosa nem tud ivermectin hatóanyagú injekcióhoz jutni, az megnehezíti a gyógykezelést. Ennek hiányában meg lehet próbálkozni atka-ellenes spot-on készítményekkel (pl. Stronghold 15 mg-os kiszerelés) és kiegészítő terápiaként naponta 2x a szőrhiányos területeket paraffin olajjal lekenni (az olaj eltömi az atkák légzőnyílásait, így segíthet azokat elpusztítani).
A két nőstény háziegér valószínűleg gond nélkül együtt tartható. Az együtt felnőtt egerek jobban viselik egymás társaságát, mint a felnőtt korban összetársított társaik. Az ivarérés után elképzelhetők köztük konfliktusok. Fontos, hogy ebben az esetben mindkettőnek legyen saját búvóhelye, menedéke, hogy kitérhessen a másik elől.