1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ami nagyon fontos: 1. A "köpetelés" biztosítása: legjobb egész egérrel etetni, ha ez nem megoldható, akkor összetört csirkenyak is megfelel, de valamilyen szőrbe be kell tekerni! 2. Eleinte naponta ötször kell etetni. 3. Rengeteg calciumra van szükségük! Ezért naponta 2-3 db macskának való csonterősítő tablettát kell beadni nekik. 4. Itatni nem szükséges, ha megfelelő lédús húsokkal etetünk.
A vakarózás, illetve a bőrérzékenység egy nagyon súlyos viszketésnek a jele, ami lehet parazitás vagy allergiás eredetű. Bolhátlanítást javasolok (Frontline vagy Stronghold spot on készítményekkel). Ha nem javulnak, bőrgyulladásra lehet gondolni, ekkor vigyék el őket állatorvoshoz. A másik kérdés viselkedéseredetű, valószínűleg a két kutya között nem alakult még ki a hierarchikus rend. Javaslom, hogy a problémával keressen meg egy kutyaiskolát, valószínű, hogy ha le lennének fegyelmezve a kutyák, akkor sokkal kevesebb gond lenne velük. Addig is javasolom, hogy a kutyákat a terület két ellentétes pontján étkeztesse, mindkettő kutyának legyen teljesen megkülönböztethető saját tálja, egymáséból semmiképpen ne engedje enni őket, mert az újból hierarchikus harchoz vezethet. Amennyiben a verekedések főleg a gazdi jelenlétében szoktak bekövetkezni, akkor még javasolnám, hogy a verekedéskor látványosan hagyja őket magukra, ugyanis ekkor valószínűleg a "gazdin" veszekednek. Amennyiben egyik magatartásbeli tanácsom sem válik be, akkor különítse el őket!
A leírtak alapján leginkább egy "sipolyra" gondolok, aminek több oka is lehet. 1. Ha ivartalanított szukáról van szó, akkor (a sipoly helye alapján) mindenképpen "fonálsipolyra" lehet gondolni, ami a műtétkor bekerült varrófonal kilökődése miatt keletkezik (a szervezet próbálja "kilökni" magából az idegen anyagot). Ebben az esetben műtétre van szükség, amikor is az állatorvos eltávolítja az "idegen anyagot". 2. Ha nem volt korábban műtve a kutya, akkor bármi más okból is (toklász, egyéb idegen anyag) keletkezhet ilyen visszatérő sipolynyílás, amit véglegesen valószínűleg műtéti feltárással lehetne megszüntetni. Természetesen "látatlanban" válaszoltam, a leírt tünetek alapján. Mindenképpen javaslom, hogy mutassa meg állatorvosának ismételten!
Valószínűleg gombás és/vagy atkás bőrgyulladása van, ami sajnos elég gyakori. (Ritkán vitaminhiány is okozhat szőrhullást.) Minél hamarabb vigye el állatorvoshoz, aki megfelelő kezelésben fogja részesíteni a tengerimalacot!
Szopornyica elleni védő oltás ajánlott, és javasolt az ivartalanítása, nehogy méhgyulladás alakuljon ki a folyamatos tüzelések után.