Háziállat.hu | Keresés -

Cikkek (7355)

1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)

Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.

Részletek

1897. Limfocitózis a halaknál

Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.

Részletek

1898. Az úszórothadás okozója, az ichthyophonus

Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.

Részletek

1899. Dermatomikózis (dermatomycosis) a halaknál

Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.

Részletek

1900. Az ikra gombás fertőzése (byssus)

Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.

Részletek

380

Dr. Haziállat (10247)

328

1636. Lehet sétáltatni a patkányokat?

Lehet sétáltatni a patkányokat, csak az alapvető higiéniai szabályokat kell betartani, amik a következők: sétáltatás után érdemes lemosni az állat végtagjait, farkát, száját. Ne érintkezzen más állatok vizeletével, bélsárral, illetve olyan helyen történjen a séta, amit kevés állat látogat, és biztosan nincsen azon a területen más vadon élő rágcsáló. Oltást nem igényelnek.

Részletek

1637. Deguim rágják a világoszöld fűrészporos tapétát. A színe vagy a fűrészpor miatt teszik?

A deguk nagy szeretettel rágcsálnak meg mindent. Lehet, hogy a tapétának van egy speciális íze vagy szaga, amit szeretnek a kis állatok. Meg lehet próbálni rágófát vagy nyalósót adni nekik, de a siker nem garantált. Ha a rágcsálás oka vitaminhiány, akkor vitaminok adásával meg fog oldódni a probléma.

Részletek

1638. Törpenyulamnak a füle mögötti, nyakszirti részen a hosszú szőrök elég ritkásak...

A nyúl szőrének hiányát (főleg a fültő- és tarkótájékon) atkafertőzés vagy gombásodás okozhatja, ami minden esetben kezelést igényel. Ez a megbetegedés általában tavasszal és ősszel jelentkezik a nyusziknál, és igen gyakori elváltozás. Ha nem kezelik ezt a területet, a szőrhiány erősödni fog, és a tünetek súlyosbodhatnak. A nyuszitól sok betegséget el lehet kapni (bakteriális, gomba okozta megbetegedést, stb.), de ha az alapvető higiéniai szabályokat betartják (kézmosás a nyuszival való foglalkozás után, nem bújnak vele össze, stb.), akkor nem lehet baj.

Részletek

1639. Van valamilyen mirigy a törpehörcsögök szájzugában?

A törpehörcsög szájzug-bőrében nem található mirigy. Ha azon a területen található elváltozás, akkor a pofazacskóval és annak bőrével lehet gond. Mutassa meg állatorvosnak.

Részletek

1640. Aranyhörcsögünknek több hónapja hullik a szőre, bőre kiszáradt, hámlik...

Az eset bonyolultnak és összetettnek tűnik. Sajnos a sok és különböző kezelésnek köszönhetően valószínűleg már nem lehet kideríteni, mi lehetett az alapvető probléma. A bőrtüneteket sokféle kórokozó okozhatja. Lehet baktérium, gomba, atka, stb., de ezek ellen már megtörtént a kezelés. Azonban ezeknek oka lehet belső szervi elváltozás is. Nagyon sokszor a hormonális rendszer megbetegedése, cukorbetegség a bőrön jelentkezik (ez a betegség ritka hörcsögökben), de vitamin vagy nyomelem hiánya, vagy éppen túladagolása is lehet oka a problémájának. Javasolnám a kisállat vér- és vizeletvizsgálatát illetve ultrahangos átnézését.

Részletek

328