1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Sajnos lehetséges, hogy maradandó károsodást szenvedett a légzőszerv, de érdemes kipróbálni az antibiotikumos orrcsepp használatát, gyulladáscsökkentőket, illetve légzéskönnyítő gyógyszereket. Sok esetben ezek megszüntetik a megváltozott légzési hangot.
A poros forgács sok megbetegedésnek lehet a kiváltó oka, ezért sohasem szabad kisállat alá rakni. Azonban lehet még a háttérben bakteriális fertőzöttség is a leírtak alapján, ezért javasolnám, ha még egyszer jelentkeznek a tünetek, nézessék meg állatorvossal. Addig is ügyeljenek arra, ne érje huzat az állatot, egyenletes hőmérsékletű szobában legyen, és a forgács sohasem legyen poros!
Szükséges a sünök féreghajtása a vásárlást követően. Gyakran előfordul külső parazitával történő fertőzöttség is náluk, ezért javasolnám, hogy lássa állatorvos a süniket közvetlenül a vétel után.
A leírtak alapján nagy a baj. Az állat a táplálékfelvétel hiányától ki van száradva, éhezési állapotba került. Ennek oka nagyon sok minden lehet. Egyszerű okként lehet említeni a fog túlnövését, ami akadályozhatja a táplálékfelvételben. Ez a probléma könnyen kezelhető, és az állat meggyógyul. Viszont lehet a kórok más, amit minden esetben csak alapos vizsgálattal lehet kideríteni. Azt javasolnám, minél hamarabb lássa a kisállatot állatorvos.
A ketrec nyalogatásának több oka lehet, nem biztos a vitamin- vagy nyomelemhiány. Kifejezetten rágcsálóknak való vitamint ajánlok, pl. Gervivet Nager rágcsálóvitamint. Azonban a rács nyalogatása történhet unalomból, rágófa hiányából, szomjazhat is az állat, vagy akár mozgásra lenne szüksége. Elképzelhető, hogy nem kap elegendő szénát, rostot, ezért rosthiányból vagy fogtúlnövési problémából viselkedik így. Vigyázni kell azonban a gyümölcs adásával, hiszen a benne levő cukrot és más édességet csak nagyon kis mennyiségben tolerálja a szervezetük, hamar cukorbetegekké válhatnak. Legfeljebb almát vagy más, kevés cukortartalmú gyümölcsöt kaphat hetente kétszer.