1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Nagyon nehéz a zebrapintyek korát megállapítani, de az általános séma náluk is többé-kevésbé érvényes. Ezek a következők: a fiatal madárnak nagyon élénk a színezete, tollaik fényesek és hibátlanok. A csőrük egyenletesen kopott, nem töredezett, nincsenek túlnövések. Az állat nagyon élénk, vidám, a mellizomzat fejlett, nincsen lesorvadva. Az orr viaszhártyája és a lábpikkelyek is simák, fényesek, nem repedezettek. Természetesen ezek a jellemzők csak egészséges madárra érvényesek. Fiatal állat tollazata is lehet csapzott, fénytelen, hiányos, ha beteg.
Elképzelhető, hogy ezt a rossz szokását idővel elhagyja, de addig is napota kell tisztítani azt a helyet, ahova piszkít, mert ha bélsárral szennyezett takarmány több napig aszalódik a terráriumban, az ott lévő esetleges kórokozók elszaporodhatnak, és megbetegedés okai lehetnek.
Azt javasolnám, hogy az első körömvágást állatorvos végezze, mert ő ugyanis meg tudja mutatni a helyes műveletet. Sok esetben a hosszúra nőtt köröm jelez valamilyen tartási vagy takarmányozási problémát, ezért is jó, ha orvos látja a kis állatokat.
Ha a hím degu bántaná a kölyköket, akkor minimum 10 napos korukig várniuk kell a kicsiknek az apjukkal való találkozásra. Ekkorra már el-elhagyják a fészküket, aktívan mozgolódnak. Természetesen az első találkozás rövid legyen, fokozatosan kell hozzászoktatni mindkét felet egymás jelenlétéhez.
Sajnos ezzel a problémával együtt kell élnie a nyuszinak és a gazdinak. Ha a fog rendellenesen kezdett el nőni bármilyen oknál fogva, és vágásra került a sor, akkor ezt rendszeresen végeztetni kell, más megoldás nincsen. Sok esetben viszont segít, ha a nyuszi rágófával tudja koptatni a fogát, talán a koptatással - ha egyáltalán tudja használni a rosszul növő fogát - ritkábban kell majd vágatni. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a rendellenesen növő fog kiesik vagy kitörik, és nem nő helyette új. Ebben az esetben elmaradhat a vágás.