1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A vizelet elszíneződését okozhatja a takarmány színe, de lehet fertőzéses eredetű is. Vizeletet kellene gyűjteni az állattól, és bevinni egy állatorvosi rendelőbe, ott különböző vizsgálati módszerrel meg tudják különböztetni a két kórképet egymástól.
A pelék nálunk valóban védettek, ezért is nehezebb a döntés. Visszavadításuk nagyon nehéz, és a következmények is kétesek. Ami a legjobb megoldásnak tűnik az az, ha felveszi a kapcsolatot a helyi állatkerttel vagy vadasparkkal, ők tudnak segíteni vagy befogadni. Ha nem sikerül, akkor írjon és én találok helyet a kicsiknek.
Az ivartalanítás után várni kell még egészen a seb gyógyulásáig, ami két hét, és utána már összeengedhető a két állat. Valószínűleg a párzási viselkedés megmarad.
A kisnyuszik naponta egyszer esznek, mégpedig a reggeli órákban. A nyúltej igen zsíros, ezért tejpótlónak a kecsketej felel meg, de ezzel való etetés esetén sem garantált a sikeres felnevelés. Figyelni kell, hogy nehogy felfúvódjanak a kicsik, illetve, hogy megfelelő hőmérsékleten, 30 fokon legyenek tartva.
Valóban elképzelhető, hogy harapás vagy karmolás eredményeként alakult ki tályog, de egy begyulladt fog is okozhat hasonló tüneteket. Mindkét esetben segítség nélkül az állat állapota romlani fog, súlyosbodhat, ezért javasolnám, hogy mutassák meg állatorvosnak a cicát.