1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A leírásból nem derül ki, hogy köldök- vagy lágyéksérvről van-e szó. Valószínűleg köldöksérv lesz, ez sokkal gyakoribb, és igazán gondot nem okoz, csak ha kizáródik a tartalom és fájdalmas lesz. Magától sohasem fog elmúlni, legfeljebb bezáródik a sérvkapu és kívül reked a tartalom. Abban az esetben, ha csak zsír (cseplesz) marad benne, nem okoz sem fájdalmat, sem gondot többé. Ezek a műtétek inkább kozmetikai indíttatásúak szoktak lenni.
A leírásból gyanítható, hogy a kutyusnak parvóvírusos bélgyulladása van, amely ilyen korban 90%-ban halálos. Nem lehet mást tenni, amit a kolléga is csinált, csak várni és kezelni, infúziókkal megelőzni a kiszáradását. 7-10 nap alatt eldől a kutya sorsa. Szorítunk neki!
Olyan macskaalmot szabad csak alátenni, ami "natúr", tehát nincs különböző vegyi anyagokkal (szagtalanító, fertőtlenítő, fehérítő) impregnálva, mert ez okozhat mérgezést. Mindenképpen célszerű sűríteni az alapos takarítást, ha problémát okoz a szag. Attól tartok azonban, hogy egy "bizonyos" állatszag így is érezhető lesz majd, de ez elkerülhetetlen ott, ahol állatokat tartanak. (Külföldön már kapható olyan gyapotalapú hörcsögalom, ami hosszú idő elteltével is szagtalan marad.)
Mivel a kutyust nem láttam, így állást foglalni nem tudok abban a kérdésben, hogy mi is lehet pontosan a probléma. Az altatással kapcsolatban: minden altatással járó beavatkozásnak van egy bizonyos kockázata, ami fokozódik, ha idős vagy beteg egy állat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ha szükséges, alapos vizsgálat után, megfelelő altatószerekkel és altatási módokkal ne lehetne elvégezni egy műtétet.
Etetésre kutyatápokat javasolok, egyelőre 3-4 naponta. Az oltásokat 2 hónapos korban kell kezdeni! A további részletektől most eltekintenék, ajánlom bármiféle kutyanevelésről szóló szakkönyv megvásárlását minél hamarabb, illetve látogatást egy állatorvosi rendelőben!