1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A deguk télen is igénylik a szobahőmérsékletet, ezért nem tanácsos olyan helyen tartani, ahol nem lehet biztosítani az egyenletes, meleg hőmérsékletet. Más állattal összerakni sem ajánlatos, hiszen előre nem tudható, hogyan reagálnak egymásra. A legjobb megoldásnak mégiscsak a szoba tűnik vagy egy befűtött kisház.
Mivel a házinyulak, köztük a törpenyulak gyakran ásnak, ha lehetőségük nyílik rá, koptatják a karmaikat. A szobában, kedvencként tartott nyuszik erre nem képesek, rövidebb-hosszabb idő után túlnő a karmuk. Ilyenkor a hosszú karmok sok esetben letörhetnek, vagy beakadhatnak pl. szőnyegbe, aminek sérülés lehet a következménye. Ezért azt javaslom, hogy keressen fel egy állatorvost, aki szakszerűen elvégzi a karomlevágást.
Nem biztos, hogy nyuszijának bőrgombája van, sok más probléma okozhat bőrtüneteket, köztük lehetnek kórokozók, anyagforgalmi betegségek, stb. Ajánlatos lenne kedvencét állatorvoshoz vinni, mert ha az ecsetelés hatására nem múlnak el a tünetek, abból akár komolyabb szövődmények is adódhatnak!
Első hallásra nagynak tűnik a baj. Érdemes megnézni a fenekét, nem ragadt-e oda valami, amitől nem tud pisilni, kakilni. Ha nem talál semmit, akkor sürgősen el kell vinni a nyuszit állatorvoshoz, mert vizsgálatok kellenek ahhoz, hogy kiderítsék a baj okát.
A karmok túlnövését könnyen észre lehet venni. Ha kövön jártatja az állatot, akkor a nagyon megnőtt karmok nagyon erős kopácsoló hangot adnak. A túl hosszú karom zavarja az állatot járásában, sőt fel is sértheti a lábát.