1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Egy ideig ne kapjanak szotyit, diót és más hízlaló finomságokat.
A macskanátha sok esetben makacs betegség,és bizony nem ritka a kiújulás sem (ill. csak látszólag van javulás, majd a tünetek ismét súlyosbodnak). A cicája állapotát azonban csak ismételt vizsgálata után lehet megítélni. Javaslom, mielőbb keresse fel újra az állatorvost, aki korábban kezelte!
A tengerimalacok és tudomásom szerint a deguk is saját fajtársaik társaságában érzik legjobban magukat. Ezért szociális szempontból nem gondolom, hogy egy degu partner lehet egy tengerimalac számára és fordítva. Amikor a két állat együttes tartását mérlegeljük, gondoljunk a két állat eltérő takarmányozására is: más összetételű eledelt fogyasztanak, eltérő méretű itatót használnak, illetve szem előtt kell tartani, például a deguk cukorbetegségre (gyümölcsöt sokkal kevesebbet fogyaszthatnak, mint a tengerimalacok), valamint kalciumhiányra való hajlamát (a degunak adott magas kalciumtartalmú készítmény a tengerimalacnál vesekő kialakulásához vezethet).
Kanáriknál ritka ez a főként egyedül tartott, nagy papagájoknál megfigyelhető jelenség. A kalitkában néhány kiegészítő, mint hinta, tükör lekötheti valamelyest a madárka figyelmét. E célból az elutazáskor fürtös kölest, csemegrudat is érdemes a ketrecben hagyni. Ivóvizébe legalább hetente egyszer kerüljön vitamin készítmény, elsősorban "B" vitamin. Fontos lehet,hogy az elutazás idejére etetéssel megbízott személlyel más időszakban is találkozzon.
A kis deguk más rágcsálókhoz képest jóval fejlettebben születnek, így van esély, de sajnos nem túl sok. Legalább egy hétig 3 óránként kapjanak enni. Utána lehet csökkenteni 4, majd 5 óránkénti etetésekre. Legjobb a kecsketej, nagyobb bevásárló központokban lehet kapni. Érdemes jégkockatartóba lefagyasztani, egyébként kibontás után néhány nap alatt megromlik. Etetéskor egy kockát kiolvasztani, kézmelegre melegíteni és fecskendőből lehet etetni. Így látjuk azt is hogy mennyi fogy. Etetés után alaposan le kell tisztítani a kicsiket a rájuk folyt tejtől és szárazra törölni. Megnedvesített fülpiszkálóval a végbélnyílást is minden alkalommal tisztítani kell, illetve ingerelni, amire ösztönösen üríteni fog.