1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Igen, de el kell kerülni, mert néhány generáció után nem lesznek egészségesek az utódok.
Ha a kutya fogán nagy mennyiségű fogkő képződik, az ínygyulladást majd később fogíny-sorvadást okoz. Ez a fogak kilazulását, majd kipotyogását okozza, valamint nem utolsó sorban kellemetlen szájszagot. A plaque off, a speciális tápok, és különböző rágcsálnivalók változatos hatékonyságúak a megelőzésben, de a már kialakult fogkő teljes eltávolításához az állatot bódítani kell, és megfelelő eszközökkel eltávolítani azt. Minden bódítás rejt magában némi kockázatot, hogy ezt felmérjük, előtte elengedhetetlen az állat alapos vizsgálata. Mi még egy vérvizsgálatot is fel szoktunk ajánlani, amivel meggyőződhetünk egyes létfontosságú szervek ( pl vese, máj) állapotáról. Negatív eredménnyel végződő vizsgálat után a kockázat valóban minimális.
Ha már 3 napja nem evett a madár, ez már magyarázat a halál okára. A madaraknak rövid bélcsatornájuk, gyors emésztésük van. Ha napokig erős olajszag volt, akkor talán ki kellett volna vinni a papagájt a helyiségből. Okozhatta a halálát a nyelőcsőbe került idegen tárgy, vagy keresztbe fordult nagyobb mag is.
A hullámos lába talán megrándulhatott, beszorulhatott valahova. Ez esetben magától is elmúlik a tünet.De valószínűbb, hogy a kisebb papagájoknál viszonylag sűrűn előforduló köszvény lehet a probléma. Köszvényre hajlamosít a túlzott fehérje bevitel, ritkábban gombatoxinnal szennyezett táplálék. Az állati fehérje megvonásával és rendszeres ivóvíz cserével, amely a madarat ivásra készteti, esetleg megakadályozható a további állapotromlás.
Talán atkás, de lehet hiánybetegség is. Változatos étrenddel javulni szokott, de érdemes kezelni atkaölő szerrel is. Többfélét lehet kapni kisemlősök részére.