1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Lehet hogy csak megütötte, a képen sajnos tényleg nem látszik jól. Nem ismerek arrafelé állatorvost.
Egy 14 éves tacskónak már bizony sokféle baja lehet, ami ilyen jellegű tüneteket okoz. Lehet baj a szívével, a gerincével, de más szerveivel is. Ahhoz, hogy ebben tisztán lehessen látni, sokféle vizsgálat elvégzésére van szükség, úgyhogy mindenképpen indokolt az állatorvosi kivizsgálása. Lehet, nem is kellene ezzel sokat várni, hanem minél előbb el kellene vinni!
Azt, hogy az anyának elegendő teje van e, és a kölyköknek ebből elég jut e, a viselkedésükből lehet meglátni. Ha a szoptatások szünetében nyugodtan alszanak, pocakjuk gömbölyű, akkor jut nekik . Ha sokat sírnak, nyugtalanok, egyfolytában mászkálnak, akkor ki kell egészíteni. Állatorvosoknál, állatpatikákban illetve egyes állateledelt forgalmazó boltokban kapható kifejezetten kutyák számára előállított tejpótló por, amit utasítás szerint vízzel higítva megfelelő cumisüveggel kiegészíthető az anya teje. A szukának ilyenkor kell igazán megemelni a takarmányát. Jó minőségű, energiában és vitaminban gazdag tápból kapjon bőségesen.
6- 8 hetes, tehát választási korú malacoknál csak a szülők biztos ismerete segíthet fajtatiszta malac kiválasztásában. Javaslom olyan helyről vásárolni, ahol a törzsállomány is megtekinthető.
Ha a malacka élősködőktől fertőződött a vakarózáson túl tapasztalható szőrhullás, és az állat bőrén jellemzően előfordulnak szőrhiányos, sebes, korpás területek. Ha ilyesmit nem észlel, akkor valószínűleg nincs nagy baj, a gyakoribb vakarózást okozhatja esetleg porosabb forgács vagy széna is. Megelőzés és az aggódó gazdilélek megnyugtatása érdekében a malackát esetleg meg lehet fürdetni Nisoral samponnal. Ám ha a fenti tünetek bármelyike jelentkezik, keresse fel az állatorvost! A megfázás kísérő tünete általában a szem váladékozása, a levertség és az étvágytalanság. De amint olvasom, ezekkel nincs baj. Javaslom, hogy minden héten a hét egy kiszemelt napján mérlegelje kedvencét (mindig etetés előtt vagy etetés után kiszűrve a táplálékfelvételből származó testsúlyingadozást). Ha a malacka testsúlya 8-10%-nál többet csökken egyik hétről a másikra, akkor lehet gyanakodni esetlegesen valamilyen megbetegedésre. A megfázást megelőzendő, tehet egy-két csepp Béres cseppet és/vagy C-vitamin készítményt a malac ivóvizébe. Ami még a nyugtalanságot illeti, nem tudom, hogy a tengerimalac milyen nemű, de vemhes nőstényeknél megfigyelhető, hogy érzékenyebben reagálnak, elhúzódnak, ha a gazdi ölbe szeretné venni őket.