1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Valóban igaz,hogy a nyusziknak kétféle ürülékük van. A lágyabb,fürtszerű ürülékből sok vitamint nyernek. Sok zöldség evése esetén előfordulhat,hogy nem fogyasztják el a lágyabb ürüléket. Ilyen esetben a széna adag megemelését javasolnám,illetve 1-1 napig a zöldségek kiiktatását. Gondolom a kondíciója egyébként rendben van és sokat mozog,vidám,van étvágya is. Táplálásnál alapból javasolni szoktam hetente 1-2 széna nap beiktatását. (egyébként ahogy eddig is szokta széna mindig legyen előtte)A széna rosttartalma kitisztítja a nyuszi bélrendszerét,emellett így az ideális súly is beállítható. A megfelelő széna színe zöldes és nem tartalmaz szúrós részeket.
A leírtak alapján majdnem biztos, hogy a kiskutyáknak vírusos fertőző betegsége van. Ebben az életkorban a legfogékonyabbak erre, ha nincsenek megfelelően beoltva, szinte törvényszerű, hogy elkapják valamelyiket. Arról azonban, hogy konkrétan miről van szó, csak az alapos vizsgálatuk után lehetne nyilatkozni. Tudni kell azonban, hogy az ilyen betegségek pár óra alatt is jelentős állapot romlással járnak, és ha nem viszi el őket még ma (vasárnap) állatorvoshoz, lehet, hogy holnap már késő lesz! Házilagos próbálkozásoknak nem sok értelme van, ide orvos kell!
Számtalan dologtól függ, hogy mikor, miért, milyen patkót teszünk a lóra, illetve teszünk e rá egyáltalán. Alapvetően a patkó fő feladata a pata, illetve a pata hordozószélének védelme. Természetesen más okok is szerepet játszhatnak a patkolásban, pl. gyógypatkolás, vagy a ló mozgásának javítása, stabilabb talajfogás, stb. A patkó szükségessége többek között függ a ló használati módjától, a ló és patája tulajdonságaitól, a talajtól illetve más tényezőktől. Két példa: egy városban használatos rendőrló elképzelhetetlen megfelelő patkó nélkül, viszont egy csak legelőn tartott, jó patájú, pihenésben lévő, kiscsikóját nevelő kanca viszont éppen patkóban nehezen elképzelhető. Természetesen számtalan variáció léteztik még, néhány sorban kifejteni, hogy mikor mennyire fontos a patkolás, lehetetlen, egész könyveket írtak erről. Ennek eldöntésére a konkrét körülmények és a ló patájának beható ismeretében az a kovács hívatott, aki egyébként is körmöli a lovat, javasolom, hogy vele konzultálva hozzanak konkrét döntést, ha kell, esetleg állatorvos, vagy adott esetben az edző bevonásával.
Amíg meg nem kapta az összes kölyökkori oltását, addig ne engedd, hogy más kutyákkal találkozzon, érintkezzen. Ne hagyd, hogy "vaduljon", harapjon, erről még most, kölyökkorában le kell szoktatni. Amikor vadulni kezd, határozottan szólj rá, hogy "nem szabad!" és olyankor ne játssz vele, tégy úgy, mintha ott se lenne, ne törődj vele. Abban a pillanatban, amikor abbahagyja a vadulást, dícsérd meg és újra sétálj, játssz vele! Bővebben az alábbi cikkeinkben olvashatsz a kiskutyák neveléséről.
A hasmenésnek sokféle oka lehet, ebben így nehéz eligazodni, látni s vizsgálni kellene a macskát. Az étvágytalanság és a levertség bizonyára ennek következménye, csakúgy, mint a fenekéből kilógó valami. Sürgősen forduljon állatorvoshoz!