1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Már néhány naposan kézbe lehet venni pár percre. 2-3 hetesen pedig hosszabb időre is.
Kedves Éva! Sajnos nagyon rosszul kezdett bele az utolsó "mentő" próbálkozásba az akvarisztika iránt, de remélem nem hagyja abba ezt a csodálatos hobbit az eddigi kudarcok miatt. Semmit nem ír az akváriumáról, pedig ez az egyik legfontosabb lenne. A harcsákat jelen esetben meg lehet mutatni halakhoz értő állatorvosnak, aki talán még tud rájuk valamit mondani, de előrehaladottnak tűnik a probléma, nem látok sok esélyt gyógyulásukra. Amikre feltétlenül figyeljen a jövőben: - az akváriumhoz illeszkedjenek a benne tartott halak kifejlettkori méretei, 30 cm-es harcsákat 250-300 literesnél kisebb akváriumban tartani pl alapvetően nem szabad, stresszes a halaknak, könnyen betegszenek - a biológiai egyensúly beállását mindenképpen meg kell várni, ha teljes takarításra volt szükség az akváriumban! Ilyet csak nagyon indokolt esetben szabad csinálni, egyébként a rendszeres részleges vízcserét kell alkalmazni az akváriumi vízminőség fenntartására. A frissen beállított, egyébként "teljesen tiszta" akvárium az egyik legveszélyesebb környezet az első napokban lezajló biológiai folyamatok miatt a halak számára! - a pusztulással járó betegségek nagyon nagy részének oka tartási probléma, csak igen kis része behurcolt betegség, mindig oda kell figyelni a tartott halaink igényeire (ennek szakkönyvekben utánanézni, halvásárlás _előtt_) és annak megfelelően tartani őket Szurkolok Önnek! Javaslom, hogy vásárolja meg valahol (akár antikváriumban is valamely régebbi kiadást) Horn Péter-Zsilinszky Sándor szerzőpáros Akvarisztika című könyvét, olvasgassa és vágjon bele újból, az elejéről kezdve! :)
A kiütések, viszketés hátterében többféle ok is szerepelhet. Ezek mindegyike más és más kezelést igényel. Ezért a legjobb szándékom ellenére sem tudok diagnózis nélkül kezelési tanácsot adni. Megértem, hogy a távoli székhelyű állatorvoshoz gondot okoz az állat elszállítása, és a kiszállási költségek is nehézséget okozhatnak, mégis a legjobb, amit tanácsolhatok, hogy a beteget mutassa meg szakembernek. Tekintettel arra, hogy a tünetek hátterében akár rühösség is lehet, jó lenne mielőbb megfelelő kezelést alkalmazni.
Visszanő és ha a bőr nem sérült, akkor nem kell kezelni.
Féreghajtást 3 havonta tanácsos ismételni, az oltásokkal kapcsolatban pedig kérlek olvasd el az alábbi cikket: