1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Kérdező! A felfúvódás nem az a betegség, aminél sok idő lenne kipróbálni bármit is, ami nem biztos. Először is tisztázni kell a felfúvódás okán túl annak formáját is. Jár-e az előgyomrok helyzetváltozásával, vagy sem? Nem is biztos, hogy bármit le tud nyelni a félrenyelés veszélye nélkül. Ilyen esetben azonnali állatorvosi beavatkozásra lenne szükség.
Biztos nem fog fázni, főleg ahogy a mostani kánikulákat nézem. Amúgy érdemes szoktatni, azaz egyre hosszabb ideig kiengedni. Télen be lehet engedni több időre, vagy egy kinti vackot készíteni hideg esetére. Elcsavarogni nem szoktak, főleg, ha ivartalanítottak. Egyébként szerintem egy cica jobban feltalálja magát a kertben, mint a lakásban. Dr Fekete Richard
Valószínűleg a fő ok az volt hogy az önök kutyája pórázon volt és így nem tudott megfelelően kommunikálni, kitérni, menekülni. Természetes az esetet követő reakció. Egyetlen leghatékonyabb módszer, hogy a kutyát újra szocializálni kell a nagy testű fajtársaival szembeni találkozásokra. Sokat kell vinni idegen, de jól szocializált és kontrollálható kutyák társaságába, ahol szabadon, pozitív élményeket kell szereznie a kutyának.
Lehet hogy beszorult az első kölyök. Állatorvos adhat ellést megindító injekciót.
A fiókák fejlődéséhez ásványi anyagok, állati eredetű fehérje szükséges. A természetben ezt a madarak rovarok fogyasztásával oldják meg. A madarász lágyeleséget etet ilyenkor. A reszelt főtt tojás-sárgarépa keveréket csipetnyi kalcium-foszfor tartalmú ásványi anyag készítménnyel, darált háztartási keksszel meghintve szokás a madarak elé tálalni, de lehet kész lágyeleséget is kapni a szaküzletekben. A lágyeleségnek része lehet legtöbb szezonális gyümölcs, rizs, uborka, stb. is. Mivel romlandó, így naponta akár többször is el kell távolítani a maradékot. Az előkészített tojásos lágyeleséget, hűtőszekrényben legfeljebb két napig lehet tárolni. A fiókaneveléssel jelentősen megnövekedik a folyadékigény is, így fokozottan kell figyelni az ivóvíz mennyiségére és tisztaságára. Amelyik tojás nem kel ki azt a szülők előbb-utóbb félrelökik, eltávolítják a fészekből. Ha madarakat nem zavarja a fészekkontroll, úgy akár a gazdi is elveheti a tojást, amennyiben az biztosan nem kel ki és veszélyezteti a kikelt fiókát (mozgását akadályozza, illetve a tojásba belepusztult embrió káros baktériumokat terjeszthet).