1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Sajnos a kép alapján nem dönthető el, hogy a sérvvel mi a teendő, azt csak fizikális vizsgálat alapján tudnám eldönteni. A végleges szőrzet kb. fél éves korra alakul ki. Zsömböly Miklós
Valószínűleg allergiás és/vagy parazitás eredetű betegségről van szó, de kedvencét feltétlen állatorvosnak kellene látnia, mert a háttérben komolyabb probléma is lehet, aminek házi megoldása nem lehetséges. Úgyhogy csak egy állatorvos kollega felkeresését javasolhatom. Dr Fekete Richard
Fiatal teknősök esetében nehéz a nemek egyértelmű meghatározása, ivarérett korban azonban sokkal könnyebb a helyzet. A főbb különbségek a következők: 1. Hímek mellső lábain sokkal hosszabb karmok találhatók, mint nőstényeknél 2. Hímek esetében a farok sokkal vaskosabb és hosszabb. A kloákanyílás távolabb található a farok alapjától mint nőstények esetében, gyakran túl is lóghat a páncél szélén. 3. Hím állatok haspáncélja inkább homorú, míg nőstényeknél inkább domború (de kivételek mindig vannak)
Nőstény ékszerteknősök gyakran raknak tojásokat anélkül, hogy hím teknőssel együtt lettek volna. Ezek a tojások rendszerint terméketlenek és nem fog teknős kikelni belőle. Tojásrakás során gyakori probléma, hogy a teknős nem talál megfelelő fészket és ez esetben a vízbe rakja le a tojásait. Javasolt a teknőst alaposan megvizsgálni, mert sokszor további tojások is lehetnek még benne.
Ezt így nem lehet tudni. Meg kell mutatni állatorvosnak.