1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Egy-két benőtt szőrszálból nem lesz félmaroknyi szőr a tályogban. Úgyhogy mindenképpen érdekes a jelenség, amit tapasztaltak. Szerintem minden részletről kérdezze az állatorvos kollégát ,aki kezeli most.
Ha a tojó olyan mértékben támad, hogy ez a fiatal madár sérülésével járhat, akkor jól tette, hogy szétválasztotta őket. Idősebb hím vásárlása talán szerencsésebb lett volna, de a hullámosok ivarérettsége viszonylag gyorsan bekövetkezik, így 7-8 hónapos korban a hímet már biztosan visszateheti a tojóhoz. A tojó agresszivitása nem feltétlenül a párzási kedvvel függ össze, valószínűbb, hogy a territóriumát védi a számára idegen betolakodótól. Talán eredményesebb lenne a hím kalitjába tenni a tojót, mint fordítva.
Nem derül ki a levélből, de valószínű, hogy két hím teknősről lehet szó. Kifejlett korban a hímek gyakran verekszenek egymással. A harc közben a domináns teknős akár súlyosan meg is sértheti a gyengébbet. A másik lehetőség, hogy egy párról van szó és a hím udvarolni próbál a nősténynek.
Azt javaslom, hogy mindenképpen forduljon állatorvoshoz! Minél előbb, annál jobb!
Kistestű pontylazac-csapattal (pl. fekete tetra, vörös neonhal stb.) bővíthető még az akvárium, de én inkább a jelenlegi létszám és nem a tartott fajok számának növelésére helyezném a hangsúlyt. Feltételezem a "sárga úszójú páncélosharcsa" fantázianév alatt a Corydoras sterbai fajt értjük. A páncélosharcsákra általában igaz az, hogy csapatban élnek, ezért akváriumban is így jó őket tartani, tehát legalább 6 egyedet (ebben az akvárium 8-10 is "elfér"). A törpe szívóharcsa csapat is bővíthető, kifejlett korban is igen kis méretű és békés halak.