1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A macskáknál gyakori jelenség az, amit Ö is megfigyelt az etetés során. Ezzel sajnos nem sokat lehet kezdeni, az ilyen cicák etetésénél sokkal jobban oda kell figyelni. Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy miért nem hízik, nehéz így véleményt mondai, mert ehhez számos körülményt kellene ismerni (pl. kandúr-e a cica, vagy nöstény). Lehet, hogy van valami baja, de lehet, csak ivartalanítani kellene. A rángásos dolog, amit észlelnek, valószínűleg normális jelenség, de ezt is csak állatorvosi vizsgálat után lehetne megítélni.
Egyszerű házimacskák testtömege átlagos esetben 4 kg körül szokott lenni. Tehát ehhez képest az ön cicája még nem mutat elmaradást, de a 6,5-7 kg-hoz képest azért számottevő a súlycsökkenés. Úgy gondolom, ha a súlycsökkenés folytatódik, akkor mindenképpen indokolt egy állatorvosi vizit. Ilyenkor a vizsgálaton túl esetleg vérvétellel és eredményének figyelembe vételével dönthető el, hogy van e valamilyen betegség a háttérben.
Ha új tojót vesz, az nem fog "automatikusan" ráülni a tojásokra. A japáni sirályka - zebra pinty összeállításból nagy eséllyel magtalanok a tojások, de ha mégsem, úgy az utódok már nem lesznek képesek továbbszaporodni. Ha már egy hónapja megvan az első tojás, úgy eleve alkalmatlan a keltetésre. Vagyis vegye ki a fészekből a tojásokat és a sirályka hím mellé sirályka tojót vásároljon.
A két kutya között teljesen természetes lehet, hogy eltérés van a szobatisztaság kérdésében. A kan kutyust alaposan ki kellene vizsgáltatni, nincs-e valami szervi baja, betegsége, ami miatt nem tudja tartani a vizeletét, ürülékét. Ha minden negatív, akkor valószínű, hogy lelki okai vannak a problémának. Ezen segíteni nehéz, bár nem lehetetlen. Esetleg kutya viselkedés terápiával foglalkozó szakember segítségét kell igénybe venni.
A szarus részek képződési zavarai visszavezethetőek a szaruban élősködő atkák áldatlan tevékenykedésére, de lehet hibás májműködésből adódó probléma is. Állatorvoshoz kellene fordulni a pontos diagnózis céljából. Megelőzésre, házilagos kezelésre jó hatású az Ivermectin light spot on élősködők elleni készítmény, ami kisállatpatikákban beszerezhető.