1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kis mennyiségek, ráadásul csak ritkán, biztosan nem fognak megártani. Főleg a halból, tojásból. Ami a hagymát illeti, azt nem kellene erőltetni.
Első kérdésére lehetetlen jó választ adni, ez megjósolhatatlan. Ha a szülés közben baj van, egy állatorvos otthon sem tud segíteni, tehát ilyenkor nem állatorvos kihívásával kell az időt tölteni, hanem a macskát kell minél előbb eljuttatni egy rendelőbe. Ha ennek időpontja már a rendelők bezárása utánra esik, akkor sajnos romlanak az esélyek, mert otthon ilyen helyzetben nehéz segíteni a szülő anyamacskának, illetve a tennivalókat elmagyarázni sem könnyű. A legtöbben ilyenkor ösztönösen próbálna segíteni. De talán jobb ilyenkor is keresni valami nyitva tartó ügyeletet, még ha ez kicsit messzebb is van.
A glükózamin valóban porcédő hatású, am az öreg nagy testű kutyák mozgásszervi betegségeinek kezelésében, fájdalmaik enyhítésében önmagában semmit nem fog segíteni, mert ez csak egy kiegészítő kezelési eljárás. Ráadásul humán vonalon is drága. Ha az idős kutyák fájdalmait enyhíteni akarja, akkor ún. nem szteroid gyulladás csökkentőket kell használnia, ezek valók erre a problémára. Sajnos ezek sem olcsók, főleg nagyobb testűeknél, de legalább van választási lehetőség ár szerint, mert itt legalább 6-8 különböző szer kapható.
2-3 hónapos korában kell először oltást kapnia. Kombinált oltásokkal kell kezdeni és ha kijárós macsek lesz, akkor leukózis és veszettség ellen is érdemes oltatni.
A felnőtt, egészséges, nem vemhes és nem szoptató kutyákat elegendő naponta egyszer etetni, lehetőleg minden nap kb. azonos időben. Azt nem javasoljuk, hogy MINDIG legyen előtte táp. Elegendő, ha a napi etetéskor kapja meg az adagját. A táp mennyiségének kiszámolásakor kövesse a csomagoláson található útmutatót. Prémium tápok esetén egy felnőtt vizsla napi adagja kb 30 dkg, gyengébb minőségű tápokból nagyobb mennyiség szükséges. Főtt ételből egy idő után Ön is ki fogja tapasztalni, hogy mekkora a szükséges napi mennyiség, azaz, amennyitől nem hízik és nem is fogy le a kutyus.