1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Igen, például mi is foglalkozunk ilyen beavatkozások végzésével.
Nem tudom, hogy az említett gyógyszerek milyen állatoknál alkalmazhatóak biztonsággal, annyit viszont biztosan tudok, hogy az idősebb, elesettebb tengerimalacoknál sajnos előfordul, hogy nem ébrednek fel az altatásból.
A kérdés valóban érdekes és nem mindennapi. Ami a fejlődését, növekedését illeti, gyakorlatilag mindegy, hogy szárazföldön, vagy egy hajón történik. Ebben a helyzetben inkább a balesetmegelőzésre kell hangsúlyt fektetni, mert egy kiskutyát egy vitorláson százféle váratlan baj érhet. Más kérdés az egészségügyi igényeinek kielégítése. Egy kölyökkutyának az első hónapokban szüksége van (lesz) különböző oltásokra, általában 2 hetes időközökkel. Amíg ezeket nem kapja meg, nem célszerű még ide-oda utazgatni vele. Ha már minden oltást megkapott, ki kell neki váltani az európai uniós kisállatútlevelet, amivel az érvényességi időn belül a legtöbb európai országa be lehet vele lépni, akár a tenger felől is. Vannak viszont olyan országok, amelyek speciális, az átlagostól eltérő követelményeket szabnak meg, ezekről minden esetben az adott ország konkrét ismerete alapján lehet csak véleményt mondani. (Pl. Nagy-Britaniába az első időkben biztosan nem kötehetnek ki, mert ott azonnal karanténba tennék a kutyát.) Javaslom, olvassák el a Magyar Állatorvosi Kamara honlapján (www.maok.hu) az "Állatútlevél" címszó alatt levő információkat. Az állatorvosi ellátásában egyébként egy ilyen helyzetben az is gondokat jelenthet, hogy az ember soha nem tudja, hová fordulhat segítségért, ha valam váratlan baj van, illetve sok esetben nehéz megértetni a helyi állatorvossal a panaszainkat, gondjainkat. Megfelelő nyelvtudás birtokában persze ez nem biztos, hogy valós akadály.
Igen, szabad, és minden más gyümölcsöt is kaphat!