1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Az előzmények alapján úgy tűnik, hogy a fül lekonyulása betegséggel, legyengüléssel kapcsolatos. Ezért azt javaslom, hogy keressék fel az állatorvosukat egy alapos vizsgálat céljából. Jó lenne azt is megkonzultálni a szakemberrel, hogy megfelelő-e az állat táplálása, nem igényel-e vitamin és ásványi anyag kiegészítést. Gyakran nem kideríthető, hogy a fülek konyulása milyen okra vezethető vissza. A fülvégek szőrzetének lenyírása, esetleg a fülek átmeneti felragasztása is segíthet, de lehet, hogy nem lesz tartós az eredmény. Ha kiállítási példányról van szó, akkor ez sajnos hiba. Ha azonban házi kedvencként tartják, akkor úgy gondolom, hogy konyult fülű állatot is lehet úgy szeretni, mint egy álló fülűt.
Az együtt töltött 4 hónapot követően a kutyát ismételten, - sokkal célirányosabban mint korábban !!! - nevelni, szoktatni kellett volna az egyedüllétre. A szeparációs félelem az alábbi módszerek együttes hatása révén kezelhető: • fajnak megfelelő tartási körülmények • szellemi és fizikai igények kielégítése • tanítás, szoktatás • terület leszűkítése • interaktív kutyajáték • étel eldugása • Bach-virág terápia • deszenzibilizáló tréning
Ehetnek. Hozzá kell szoktatni, lehet hogy eleinte nem foglalkoznak vele vagy félnek tőle. Ha nem eszik meg, akkor kiugorhatnak. Először csipeszről vagy döglötten (de frissen) kell megpróbálni.
Pontosítsd kérdésed, mert nem értjük!
Csirkék mellé nem túl szerencsés választás egy vadászkutya. A kutyaiskola valószínűleg ezt nem fogja tudni megoldani, - nem is lehet a feladatuk és a céljuk. Csak a kerítés megerősítésével, a kutya szellemi és fizikai igényeinek maximális kielégítésével, a kutya táplálásának optimatizálásával és egy speciális "anti vadász" tréningsorozattal (klikker-tréning vagy M-F-O-J módszerrel: (Megszakítás – Figyelemfölkeltés – Orientálás – Jutalmazás)) lehet az esetet kezelni. Sajnos a már megtörtént, sikeres vadászélmény a kutyában rendkívül megerősíthette az ösztönös reakciósorozat beindulását.