1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Az európai baglyok minden fajtája szigorú természetvédelmi védelem alatt áll. Vagyis otthon nem tarthatók. Léteznek olyan, általában kuvik méretű, vagy még kisebb egzotikus bagolyfélék, melyeket a nyugati országokban díszmadárként tartanak, de ezek megvásárlása előtt érdemes a természetvédelmi hatóságoknál megérdeklődni, hogy az adott fajta itthon nem szerepel-e tilalmi listán.
Minél előbb tessék felkeresni egy állatorvost, ahol alapos vizsgálattal eldönthető, hogy mi a baj, és annak megfelelő kezelést kaphat. Sajnos látatlanban erről az esetről nem lehet véleményt mondani
Nem egyértelmű, hogy mire gondol "teleltetés" alatt. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a teknős télen, a nyári körülményeket utánozó akvaterráriumba kerül és itt vészeli át a rossz időt. A másik lehetőség, hogy szó szerint telelésbe kezd, és az alacsony hő mérsékleten pihen a teknős tavaszig (hibernáció). Mindkettőnek előnyei és hátrányai is vannak. Az interneten illetve számos szakkönyvben is számos információt találni a megfelelő tartástechnológiáról illetve a teleltetésről.
Kétféle módon teleltethetők királyteknősök. Az egyik valójában nem számít telelésnek, ilyenkor a hűvös idő beállta előtt kell a teknősöket a lakásba bevinni és ott egy akváriumban a nyáron ideális körülményeket megteremteni (megfelelő hőmérséklet, mozgási lehetőség, megvilágítás, táplálék, stb.). A másik lehetőség, ha teknőst szó szerint teleltetjük. Ilyenkor sokkal alacsonyabb hőmérsékleten (kb. 5-10 fok, de a pontos érték az adott fajtól függ), sekély vízben, nyugodt helyen telel a teknős pár hónapot. Teleltetés előtt érdemes pár napot koplaltani a teknőst, valamint a telelés során rendszeresen ellenőrizni kell őket. Nagyon fontos azonban, hogy csak teljesen egészséges teknősöket szabad teleltetni. Beteg, legyengült állatok esetén nagy a veszélye, hogy a teknős tavasszal nem ébred fel. Ilyenkor a korábban említett, nyári körülményeket kell számukra biztosítani, megfelelő ellátás mellett.
A kacagógerlék egészen kis helyen is képesek már költeni, de javaslom, hogy legalább 0,8-1méter hosszú, 0,5méter széles és 0,6méter magasnál kisebb kalitba ne tegye őket. A kis ketrecben törik a tollazatuk és a mozgáshiány miatt rövidül a várható élettartamuk is.