1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A kérdésre egy állatorvosi vizsgálattal, esetleges röntgen- vagy ultrahang vizsgálattal lehet választ kapni.
A tollak a következő vedléssel fognak cserélődni.
A kan kutyák általában 6-7 hónapos kortól ivarérettek, az egyes fajták között lehetnek eltérések. A fedezést a tenyészérettségtől kezdhetik el, amely kb. 1 éves kora után kezdődik.
Az ausztrál laposfarkú papagájokra jellemző a már korábban a nimfapapagájok esetében említett "szárnycsík", vagyis a tojó ivarú madarak szárnyának fonákoldalán szabályos vonal mentén fehér, vagy sárga pettyek láthatók minden tollszáron. A képek nagyon kicsi felbontásúak, így ivarmeghatározásra alkalmatlanok. A jobb oldali madár talán hím, de sajnos egy hibrid (sápadtfejű x keleti rozella), így lehetséges, hogy nem ivarképes. A balodali madár a keleti rozella un. rubin színváltozata, amely tulajdonság megnehezíti a szemrevételezés alapján történő ivar beazonosítást.
Kedves Kérdező! A 14 nappal túlhordott vemhesség valóban kissé hosszúnak tűnik, ultrahangvizsgálattal kellene tisztázni a kiskutyák fejlettségét. Ehhez sajnos a tulajdonosnak is hozzá kellene járulnia a dologhoz. Ha viszont nem vemhes a kutya, akkor elsősorban álvemhességre lehet gondolni, amit gyógyszeresen kezelni kellene.