1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ha tényleg nem nagy a köldöksérve (ezt nézesse meg állatorvossal!) várhat a műtét vagy talán nem is szükséges. A beavatkozás egy altatással járó kisebb műtét, aminek nincs semmiféle későbbi következménye. Az ár állatorvosfüggő, általában: 9-15 ezer Ft körüli. Dr Fekete Richard
A madaraknak az a normális állapot, ha különnemű társat kapnak. Ezzel elkerülhető az esetleges veszekedés, a szaporodásra odú hiányában nem sok az esély. Az összeszoktatás idejére nagyobb odafigyelést igényelnek, mivel nem az új lakó életkora, vagy ivara miatt szokott kialakulni az első verekedés, hanem a terület birtoklása okán. A fiatal madár könnyebben beilleszkedik, mint egy idősebb, ivarérett példány. Ivarérett tojó érkezése könnyebben indít be szaporodási-költési ingereket a hímben, mint egy fióka társasága.
A kagylók a vizet megszűrve táplálkoznak, tápláltságuk ezért a vízben lebegő tápláléknak alkalmas anyagok mennyiségétől függ. Szájüregükhöz közel juttatott, vízben feloldott spirulina-tablettával és egyéb apró lebegő szemcsékké váló eleségekkel lehet próbálkozni. Aljzat téren az iszap és homok között nincsen sok különbség, a lényeg, hogy be tudják ásni magukat, a kemény, kavicsos aljzatot a tavikagyló nem kedveli. Mivel a tavikagyló lárvái parazitaként viselkednek a halakon, nem ajánlott halakkal együtt tartani őket.
Először is ki kell deríteni, nincs e valamilyen betegség, vagy egyéb kóros állapot ( pl parazitás fertőzöttség) a rossz kondíció hátterében. Ha ilyen nem található, akkor jöhetnek az étvágyfokozók, vitaminok, jobb minőségű, nagyobb mennyiségű takarmány. Több olyan kutyatáp is van forgalomban, amik a Friskies-nél és a Darling-nál jobb minőségűek. Másrészt a testnagyságot és alkatot jelentős részben örökletes tényezők befolyásolják, ezeket nem tudjuk befolyásolni Az, hogy a száraztápot, vagy a házikosztot szereti jobban, nagyrészt megszokás kérdése, de azért elképzelhető, hogy egy tál gőzölgő csirkenyak csábítóbb, mint a száraz bogyók. :-)
Az első fedezés kutyák esetében is fájdalmas lehet, ezért lehet, hogy a kan próbálkozásait a szuka mintegy "csírájában elfojtja". A kan péniszvérzését meg kellene mutatni egy állatorvosnak, rejtett helyen is lehet sérülés. Ha nem sikerül összeszoktatni őket és mindenképpen kiskutyát szeretnének a mesterséges termékenyítést javaslom.