1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Sajnos a leírás alapján nem igazán tudom behatárolni, hogy ezek milyen legyek lehetnek, de általában nem szokott betegséget okozni ha az állatok elfogyasztanak ízeltlábúakat. (Gondoljon csak arra, hány állatfaj kizárólagos táplálékát jelentik a különféle rovarok!) A rendszeres féregtelenítés viszont ettől függetlenül helyeselhető.
Valószínűleg a tünet a két kutya rendezetlen kapcsolatára, valamilyen rangsorproblémára vezethető vissza. A kan kutya leírt tünetei nagyon erős stressz helyzetre utalnak és az engedelmessége valamilyen oknál fogva félelem alapú. Befolyásoló tényező lehet a szuka kutya esetleges tüzelés előtti/utáni állapota is. Csak mind két kutya megfigyelését követően, a tartási körülmények ismeretében lehet az okokat feltárni és azt követően megoldást találni.
A képen látható madár tojó ivarú, így hangutánzásra nem sok esély van. Az ausztrál papagájok többsége kifejezetten kedveli a fürtöskölest (csumiz), talán azzal próbálkozzon.
Pontos ovulációdiagnosztikára lenne szükség a fedeztetés optimális idejének meghatározása érdekében. Valószínűleg még nem alkalmas a szuka a vemhesítésre, ezért nem engedi közel a kankutyát.
A deguknál szokásos sárgás fogszín az egészség jele. Ha ez változik (sötétebb vagy világosabb lesz), akkor ez majdnem mindig betegségre utal. Nem megnyugtató hogy még a szőre is hullik. Az is lehet hogy a fogproblémák miatt nem tud rendesen enni, ezért hiánybetegség alakult ki. A foga nem fog újra kinőni. Olyan ételt kell adni, amivel így is elboldogul. feltétlenül meg kell mutatni állatorvosnak.