1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A gyűrűsfarkú maki pl. 5 hónapos koráig szopik, de 2 hónapos kortól már vesz magához szilárd táplálékot is.
Sajnos nem derül ki a levélből semmi konkrét a teknős tartási körülményeiről (pontos tartási hőmérséklet, mit kapott enni a teknős, milyen gyakran, mennyi idős). Szinte minden betegségnek az étvágytalanság és az aktivitás csökkenése a legelső tünete. Ennek okát alapos vizsgálattal lehet kideríteni. A páncél szárazsága önmagában még nem súlyos betegség / tünet, csak a sok napozás velejárója.
Gondolom azonos fajú teknősökről van szó, bár ez nem derül ki biztosan. Valószínűleg a nagyobb teknősök elnyomják a kisebbeket és emiatt nem hajlandók enni. Sajnos a kis teknősök korábbi tartási / etetési körülményei sem ismertek . A marhaszív és a szárított rák nem megfelelő teknőseleség. Fagyasztott vagy élő kis hal, csigák, giliszta, stb. az ideális eleség számukra. Ha ennyire gyenge a kis teknős, mindenképp külön kellene elhelyezni, még ha átmenetileg is. Javasolt továbbá hozzáértő állatorvosnak megmutatni, aki segíteni tud a kis teknős felerősítésében.
Egy kiskutyának (még egy 6 naposnak is) számtalan okból folyhat az orra, másrészt nagyon nem mindegy, hogy mi folyik belőle (vagyis milyen a váladék minősége). Ha nem múlik 1-2 napon belül, meg kell mutatni az állatorvosuknak.
Igen van. Deszenzibilizáló tréning a kiváltó ingerekkel szemben és kiegésszítés képpen Bach-virág terápia.