1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A leírtak alapján a fokozott könnytermelés, váladékozás miatt csomósodott össze az állat szeme alatt a szőr. Minden bizonnyal valamilyen gyulladásos folyamatról van szó, melynek vizsgálata, és a szükséges gyógykezelés céljából fel kéne keressék a kezelő állatorvosukat. Az idültté, krónikussá váló folyamatokat már sokkal nehezebb kezelni. A gyulladásos folyamat lehet fertőzés következménye, de akár idegen test (pl. akár toklász) is okozhatja. A hosszú szőrű, a szemet is takaró szőrzetű kutyák (pl. bobtail, puli) szemet takaró szőrzete is nyírható, de ezt érdemes lassan, fokozatosan (ritkítva) végezni. Ellenkező esetben ugyanis a szemet érő hirtelen sok fény a szem érzékenységét, gyulladást, könnyezést, látászavart eredményezhet.
Fontos lenne az állat korát tudni, illetve a pontos takarmányozást, kap-e kiegészítő abrakot stb. Valóban az elhúzódó hasmenés fertőző betegség miatt is lehet, állatorvost kellene hozzá hívni.
Igen. A tévhit, miszerint a bodza mérgező lenne, abból adódik, hogy egyes leírások összekeverik a gyógynövényként is kiváló cserjét a lágyszárú un. gyalogbodzával.
A Béres csepp jó ötlet, bár szerintem nem lesz gond. Esetleg később, választás után javasolható a vakcinázása Microsporum sp. gombafertőzés ellen (Biocan-M vakcina).
Röpképtelenség leggyakoribb oka hullámos papagájoknál az un. franciavedlés, melynek okozója egy vírus. A madarat mindenképp javasolt elkülöníteni, az ő érdekében is. A sebet Betadinnal kellene fertőtleníteni. Azt, hogy a tollazat regenerálódik-e, majd az idő dönti el. A kutyák szinte semmilyen betegséget nem kaphatnak el a papagájtól, ami fordítva is igaz, kivéve az élősködő fertőzéseket. Az egészséges madár zárt, testhez simuló tollazatú, tekintete élénk, orrnyílása váladékmentes, pihenéskor az egyik lábát felhúzva alszik.