1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Amíg nem tudja, hogy mi ellen kellene védekezni, nem nagyon lehet használható tanácsokat adni. A nyestfélék valóban gyanúba hozhatók, ellenük azonban nagyon nehéz (szinte lehetetlen) védekezni. Az aprójószág biztonságos bezárása lehet megoldás.
Igen a fehér váladék hüvelygyulladás jele lehet, kellene egy hüvelyvizsgálat, azonban lehet, hogy a tüzelés is megkezdődött. Ha tenyésztési szándék van, meg kellene mutatni egy állatorvosnak, hogy ki tudja zárni a gyulladást.
A madaraknál idősebb korukra (is) jellemző, hogy ritkulhat a kültakarójuk. Mindenesetre nem ártana külső élősködők ellen kezelni, pl. Ivermectin light spot on készítménnyel. Folyamatosan legyen előttük ásványi anyag készítmény, hetente kapjanak vitamin kiegészítést. Az olyan készítmények, mint az évtizedekkel ezelőtt favorizált, ivóvízben oldható Jolovit, a díszmadártartásban már idejét múlt, mivel jellegzetes szagát, ízét a madarak többsége nem kedveli és mire annyira megszomjaznának, hogy elfogyasszák, már véget is érhet az egy-két napos kezelés. Inkább a korszerűbb kiegészítők közül válogasson, mint a Hema termékei, vagy a galambászok körében népszerű német gyártmányú készítmények.
Csak általános válaszokat tudnék adni. Nem a fajta a legnagyobb kérdés egy ilyen helyzetben. A legfontosabb, hogy jó helyről, jó tenyésztőtől válasszanak kutyát. Azt is figyelembe kell venniük, hogy milyen életmódot élnek a szülők, hogy mennyi időt tudnak a kutyával tölteni stb. Kérem, olvassa el a "Honnan vásároljunk kutyát?" című cikket. Ha követi a benne leírtakat és jó helyről vásárol jó vérvonalú kutyát - biztosítja a legtöbbet, amit egy kutya kiválasztásánál megtehet. Mindez, sajnos még mindig nem garancia arra, hogy esetleges rejtett hibák vagy genetikai problémák később kiderüljenek. Ha követi a cikk tanácsait, így tudja megelőzni a legtöbb problémát és a kislányának - kislánya mellé a legmegfelelőbb kutyák kiválasztani.
Dió 7 hónaposan párzott először, kutyusoknál ez az ivarérés ideje. Nem írja, hogy lett-e ellenőrizve a vemhesség ténye. Valóban egy néhány napos, lázzal, levertséggel, hányással járó betegség adott esetben okozhat vetélést, azonban ennek lett volna látható jele, ha az ellés rendes idejében, azaz kb. 2 hónappal a tüzelés után esett volna ebbe a betegségbe. Tehát kérdéses, hogy Dió egyáltalán vemhes volt-e.Meddőség fennállását a túl korai párzás miatt nem valószínűsítem, a betegséggel kapcsolatban kevés az információ, a kutya kivizsgálása javasolt. Hogyha - ahogyan írja - 13 hónapos most Dió, akkor a következő tüzelésének jönnie kell, nem feltétlenül kóros, ha eddig nem tapasztalták.